A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A mai Hajdúvármegye területe 200 évvel ezelőtt. - Gazdasági és népesedési leírás - Az 1715. és 1720. évi országos összeírás alapján. I. rész. Közli: Radics Kálmán
volt művelés alatt. Tíz köblös földön alul csupán 2 lakos szántott; 18-nak volt 10— 59, 11-nek pedig 60—100 köblös földje. 1720-ban saját határukon 580, a zálogos pusztákon 939, összesen 1519 köblös, tehát az előbbi kimutatásban lévő mennyiségnél is kevesebb földet szántottak; kaszálójuk sem szaporodott. Legtehetősebb lakosok ekkor: Csőregh István, Péntek Bálint 115—118, Vajda János, Győri! János, Simon Mihály 76 V2—95, Hatházi János, Lovász Gergely, Szegedi István, Karak Mihály 50—70, Takács István, Kun András, Tatár János 36—58 köblös szántóval. A többinek kevés kivétellel 10—35 köblös közt van a földje kaszáló nélkül. Házai igen rosszul építvék; sárral letapasztott sövényből szalmafödéllel. Alig érnek valamit. KABA Mezőváros. Mikepérccsel és Sámsonnal együtt akkor Bihar vármegyéhez tartozott. Földje minőségéről és művelése módjáról ezeket jegyezték fel: Határa termékeny. Egyszer szántanak hat vagy nyolcz ökörrel. S egyszeri szántás s egy köböl elvetett mag után öt köblöt várhatnak. Rétjei középszerű szénát teremnek, mivel három vagy négy évi művelés után a szántóföldeket szokták kaszálni, majd a kaszálót ismét eke alá fogják. Kaszálóik más része pedig sással vegyes szénát terem. Egy ember egy napi kaszálásából közepes szekér széna kerül ki. Legelője saját használatra elegendő. Mindazon által néha aszályos időben a vizek elapadásakor, mint az 1718—20-dik években is történt, kénytelenek barmaik számára Ladány és Nádudvar községek határában bérelni legelőt, most 80 majd 70 írton. Sem erdejök, sem zálogos pusztájuk, sem szőlőjük nincs; még 1720-ban is e nélkül szűkölködnek. A község tart egy szárazmalmot, amelynek évi jövedelme (1720- ban) 40 frt. Ezenkívül debreczeni polgároknak is van itt két malmuk, 80 frt évi jövedelemmel. 1715-ben 52 jobbágy 837 l/2 köblös földet szánt és 172 szekér szénát termel. Bíró: Menyhárd János 39 köblös földdel. Kívüle hat lakosnak van 30—50 köblös földje, 29-nek 10—29 köblös, a többinek 10 köblösnél kevesebb. 1720-ban 77 adóképes lakost írtak össze. Ekkor már 1041 V2 köblös földet műveltek és 306 szekér szénát kaszáltak. Lakosai közül Szabó Mihály bíró 20, Herczeg György 40, Deák János 30, Csukás György 28, Tóth István 28, Fazekas Péter, Horváth Mátyás 26—26, Benke János, Bartha János, Tőzsér István, Bede András, Fazekas Gy. 24—24, István nótárius 14 köblös földdel bírtak. Más forrásból tudjuk, hogy Kábáról 1719-ben a lakosok közül többen Békés- szentandrásra költöztek.10 MIKEPÉRCS Ezen község határa sík, homokos. Két fordulóra oszlik. A földeket minden esztendőben újra kiosztják. Hat-nyolcz ökörrel szántanak. Termékenysége középszerű. Egy köböl vetés háromszori szántás mellett három-három és fél termést ád. Kaszálói sásosak. Egy ember műve után naponként közepes nagyságú szekér széna nyerhető. 10 Barcsa J.: A tiszántúli ref. egyh.-kerület története. 164
