A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Tanulmányok - Balogh István: A debreceni kerékgyártó céh szabályai 1589-ből
Harmadik: Az említett kerékgyártók mesterségéhez alkalmatos, e városba hozott fákat egy kerékgyártó mester se bátorkodjék szekérszámra megvenni, hanem eló'bb a céhmestereknek tartozik hírül adni és ha a mesterek közül valakinek tetszik, teljes egészében pénzért felosztani engedni. Annál kevésbé legyen szabad idegennek, de céhünkön kívüli mezővárosi kerékgyártónak az említett fát a maga számára szekérszámra megvenni, amíg a céhes mesterek a maguk számára elegendőt nem vettek és vásároltak. Mégis azzal a kiegészítéssel, hogy a mezővárosunkbeli polgártársaink és lakóink közül bárkinek megengedjük, hogy bármilyen fát akadály és ellentmondás nélkül, tetszés szerint szabadon vásároljon. Külső embereknek azonban csak egyesével és részenként, s nem szekérszámra — amint fentebb írva van. Ezt pedig azért, hogy az említett mesterek mind a közös jóra, mind a sajátjukra jobban vigyázzanak. Negyedik: Egyik kerékgyártó mester se csábítsa el a másik inasát, vagy bármely keresett szín alatt édesgesse magához, sem a legénynek a megállapítottnál több bért ne fizessen. Tartozzék két forint büntetéssel. Ötödik: Egyetlen mester se vegye társul magához a kerékgyártó legényt vagy a testvérét, hacsak a mesterséget szokott módon maga számára meg nem váltotta. Hatodszor: Ha valamelyik kerékgyártó legény az urát — akinél a mesterséget tanulta — el akarná hagyni, csak akkor van neki megengedve, ha szándékát nyolc nappal előtte az urának bejelentette, különben 25 dénár büntetés alatt mehet el. Hetedik: A céhszabályok ellen lázadó pártütők és zavarok indítói kisebb ügyekben, amelyek nincsenek a mesterek társaságának kárára és tekintélyének rombolására, ilyenek: hogy a két céhmester hívására valamelyik mester az elmenést vagy az odamenetelt megtagadja; vagy a parancsát követni elmulasztja; vagy hasonló dolgokban engedetlenkedni bátorkodik, az olyanok 50 dénár büntetés alá essenek. Nyolcadik: Mester a beteg mestert, a legény hasonlóképpen a beteg legényt tartozik őrizni és ellátni 50 dénár büntetés alatt. Kilencedik: Minden mester éppen úgy, mint kerékgyártó legény, mind a mester, mind a legény temetésén 25 dénár kötbér alatt jelen lenni tartozik. Tizedik: Az említett mesterek közül senki vasárnapon ne merje űzni a mesterséget 50 dénár büntetés alatt. Tizenegyedik: Ha valaki a céh elé tartozó ügyekben 4 forintig, azaz egy kerék áráig pert indítana (más, nagyobb, felsőbb, a mezővárosi bírói illetékesség alá tartozó ügyeket épségben hagyjuk), tartozzék azt a céh előtt elkezdeni, az ítéletet meghozatala után a céh által végrehajtani, és az, ha az ügy és a törvény úgy követeli, a peres feleknek az esküt is megengedheti, sőt tartozik is. Bármelyik félnek a nem tetsző ítéletet érettebb megfontolás és megvitatás céljából az azidőszerinti bíró elé fellebbezni legyen lehetősége. Tizenkettedik: Senkinek sem legyen bátorsága inast, vagy ahogy nevezik apró- dot két teljes esztendőnél rövidebb időre magához fogadni. Az ilyen beszegődtetett apród tartozik öt forintot érő zálogot a céhmesterek kezébe letenni vagy helyette kezest állítani. Két forint büntetés alatt egy mester se merjen fizetésért, vagy jövendőbeli fizetés ígéretével valakit e mesterségre megtanítani, hanem az tartozik a két teljes apródévet és azon felül a próba végett még két hetet kitölteni és befejezni, a letett zálog elvesztésének terhe alatt. Tizenharmadik: A mesterek közül egy se merje a mesterséget áruba bocsátani, vagy másnak pénzért eladni, hanem az a később való utódokra szálljon. Ha pedig a fiák azzal a mesterséggel élni akarnának és azt saját kezükkel művelnék és bizonyítanak is, fél; ha leányok és kerékgyártó mesterhez mennek férjhez ugyancsak fél mesterség szerzésére és bírására legyen joguk. Bármely mester özvegye a teljes mesterséget birtokolja, ha azonban másodszor házasságra lépne és e mesterségben járatoshoz 7
