A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)

Tanulmányok - Oláh József: Fejezetek a sárréti települések történetéből

Mindez azt jelenti, hogy a fenti tételek rendjében a termeléshez használt álló tó'ke az összes üzemi tőkének 2/5-ét, 41,56%-át, a forgó tőke — a személyi használati tárgyakat nem számítva — 3/5-ét, 47,36%-át és 10,67%-át képezte.5

Az örökség értékét a felszabadulás előtt forgalomban lévő pénznemben is megbecsülhetjük. Az 1927-ben bevezetett pengő, és a korona 12 000: 1 átváltási aránya alapján a K. Juhász Imre utáni örökség kb. 41 000 pengőt ért.

**

Sárvári Imre zsákai lakos 1936. febr. 8-án hunyt el.6 A szűkszavú vagyonbecslők 220 kh 181 négyszögöl földet, 6—6 db lovat, ökröt, 4 anyakocát, 3 szekeret, 1 vetőgépet, 2 db 3 leveles boronát, 2 db régi kettős ekét, 1 lógereblyét, 1 fahengert vettek számba utána.7

A fekvő javak értéke a hivatalos megbízottak szerint 60 625 pengő, az állat- állományé és a munkaeszközöké 865 pengő volt. A lassabban és a gyorsabban megtérülő tőke aránya 98,59—1,41%.8

***

Az 1944. február 15-én meghalt Mezei István csökmői lakos hagyatékát halála után öt héttel, március 21-én leltározták fel.9 Az utána maradt tekintélyes örökséghez

2 kert (451, 264 négyszögöl),

4 lakóházi ingatlan (191, 410, 1486, 1661 négyszögöl),

22 szántó (800, 1726, 7479, 813, 155, 407, 352, 246, 515, 503, 27 765, 1316, 22 019, 975, 1248, 41 179, 422, 16 975, 426, 31 857, 3270, 69 263 négyszögöl),

2 szőlő (331, 117 négyszögöl),

3 rét (3700, 21 471, 1731 négyszögöl),

1 legelő (16 748 négyszögöl) tartozott.

Az ingatlanok művelési ágankénti területe

kert

0,26

házhely

1,35

szőlő

0,16

legelő

6,02

rét

9,67

szántó

75,76

összesen

93,22 ha volt.

5 1935-ben özv. K. Juhász Imréné nevén 52 kh (47 kh szántó, 1 kh kert, 1 kh szőlő, 3 kh legelő), 479 arany korona értékű — 31,05 ha-os — területet mutattak ki. Magyarország földbirtokosai és földbérlői. (Gazdacímtár.) A száz kát. holdas és annál nagyobb földbirtokok és földbérletek az 1935. évi adatok alapján. Összeállította és kiadta a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Bp., 1937. 49. old.

6 Vagyonát — feltételezhetően — apja, Sárvári István alapozta meg, aki földbirtokosként és Rhédey Stefánia grófnő haszonbérlőjeként — a XIX. század végén — 235 kh szántón, 1 kh kerten, 86 kh réten, 348 kh legelőn, 16 kh földadó alá nem eső területen, mintegy 394,45 ha-on gazdálkodott, 8 cselédet tartott, 1—1 vetőgéppel, rostával, 7 ekével, 4 boronával, 6 igásszekérrel, 79 szarvasmarhával, 10—10 lóval, sertéssel, 680 juhval rendelkezett. A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája. Második Kötet. Gazdaczímtár. A Földművelésügyi Magyar Kir. Miniszter Rendeletéből. A Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Bp., 1897. 332—335., 348—351. old.

7 HBML. V. 683/b 8.

8 Feleségének, Sárvári Imrénének a nevén a telekkönyvben az 1930-as évek második felében 230 kh (173 kh szántó, 1—1 kh kert, szőlő, 54 kh legelő, 1 kh adómentes) terület, 132,25 ha nagyságú 1895 arany koronát jövedelmező birtok szerepelt. Magyarország földbirtokosai... i. m. 49— 50. old.

9 HBML. V. 619/b. 7.

37