A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Tanulmányok - Papp Klára: Balkáni kereskedők a XVIII. századi Bihar megyében
összeírt 54 zsidó többsége úgyszintén kereskedelemmel foglalkozott, de jövedelmezőségük messze elmaradt a kiváltságaikat privilegiális levelekkel biztosító görögöké mögött (a kimutatott legmagasabb érték 12 forint).46 3. A „görögök" társaságai, kapcsolataik formái és azok problémái Érthetőbbé és egyértelműbbé válik a bihari görögök tevékenysége, ha — mint esetünkben — a források lehetőséget adnak arra, hogy a kiemelkedően magas jövedelmű mezővárosok questorainak kapcsolatait, együttműködését s tevékenységük alapvető formáit és jellegét is vizsgáljuk. Diószegen a már említett 1754. évi kamarai összeírás jelentős számú idegen népességet jegyzett fel, összesen 79 főt, de ez a kereskedőkön kívül (40 fő) a családtagokat (9 fő), a résztulajdonosokat (12 fő) és az alkalmazottakat is (18 fő) magába foglalta. (Jellemző, hogy ez a létszám nagyobb Tokaj és Miskolc akkori kereskedőnépességénél.)47 Az az iratcsomó,48 amely a történeti Bihar megye peres iratai (inquisitiones) között szerepel, természetesen a nagyszámú török alattvalóként összeírt kupec mindegyikével nem foglalkozik, hiszen csak a kereskedőtársaságok (a diószegi, ill. váradi) eldöntetlen vitás ügyei kerülhettek bele. Az iratok zömét két, a század második felében zajló — de többeket érintő — hosszan tartó peres ügy teszi ki. Az egyik egy a fenti két mezővárosból szerveződött „societas” működésére, problémáira szolgáltat adatokat, a másik egy Váradon lakó és egy törökországi questor társulásának, együttműködésének buktatóit mutatja. a) Morelli—Kristóff—Demeter társasága Morelli Anasztazius diószegi, Kristóff János, valamint Demeter Tamás váradi kereskedők közös társasága 1761 folyamán került válságos helyzetbe. Az 1761. december 21-én lefolytatott eljárás szerint a „váradi görög Joannis Cristoff instantiájára” kérdezték meg a tanúkat Baranyi Gábor bihari alispán (vicecomes) előtt Morelli személyéről, korábbi tevékenységéről. A vallomásokból kirajzolódott, hogy Morelli korábban a diószegi Görög Simonnal és Görög Jánossal volt egy társaságban. Sőt egy korábbi időleges társulás résztvevőit is megkérdezik: ebbe Morellin és Görög Jánoson kívül a szintén diószegi Csinczi Mihály is beletartozott. A két mezőváros között nem egyedül a pereskedő hármas alkotott közös érdekeltségű „compagniá”-t, hiszen Görög János (Diószegről) azt vallotta, hogy Morellitől elszakadva „adta magát a váradi kereskedő Görög Jánoshoz és Tamáshoz”. Az utrumban szereplő két kérdés egyértelműen Morelli gazdasági tevékenységének módjára, sikerességére, korábbi terheire és „erkölcsére” (gyakorlatilag szavahihetőségére és hitelképességére) vonatkozott. Mivel a jegyzőkönyvet Kristóff kéré46 HBML. IV. A. 1/a. 18. 1763. közli: Bársony István: Bihar megye adózó népessége a XVIII. században — Magyar Történelmi Tanulmányok XVI. (Szerk. Szendrey István) Db., 1984. 128—- 129. old. 47 Marta Bur: Das Raumergreifen... i. m. 49. old. táblázata — Uo. 50. old. közli, hogy Bihar is azok közé a megyék közé sorolható, ahol egyedül vagy kettesével (zu zweit) folytatják a keresVp npef 48 HBML. IV. A. 6/b. 1. 20
