A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A mai Hajdúvármegye területe 200 évvel ezelőtt. - Gazdasági és népesedési leírás - Az 1715. és 1720. évi országos összeírás alapján. I. rész. Közli: Radics Kálmán
köblös szántóval. A többiek ennél kevesebb földet mívelnek. Rásó István és János taksás nemesek egyenként 17 l/2 köblös földet bírnak. 1720-ban két szárazmalmot találtak Szováton. Ezek Erdődi András és Tóth István debreczeni polgároké. TÉGLÁS Tégláson 1715-ben 19 jobbágyot, 1 zsellért és 1 taksás nemest, 1720-ban 24 jobbágyot írtak össze. Elébb 187 I/2, utóbb csak 159 V2 köblösre rúgott a művelt föld s mindössze 32 szekérnyi szénát termeltek. A falu lakosai zálogjogon kaszáltatásra s néha legeltetésre használják Bóth puszta egy részét, két sessiot. Bökönyben is bírnak ilyen czímen fél sessiot. Ezt is legelőnek használják. Erdejök a kincstár Rákóczi-részén van. Robotot nem teljesítenek, hanem egyezség szerint bizonyos taksát fizetnek a földesuraságnak. 1715-ben lehetősebb lakosok: Balázsi György, Csuka János, Sipos György, Kolozsi József 22—10 köblös szántófölddel. ÚJVÁROS A szántás-vetés itt is úgy megy; mint a többi faluban. Határa tágas. Hanem a mélyebb fekvésű helyeken a Tiszának és az ebből eredő folyóknak gyakori kiöntéseitől szenved s ezek miatt részben terméketlen. A szántóföldnek használt területeken mindenféle gabona jól megterem. A többnyire szántóföldekből átfordított kaszálók közepes minőségű szénát adnak. Egy ember egy nap alatt lekaszál négy ökrös szekérre való szénát. Legelői elegendők. A szatmármegyei Filep pusztán 1715-ben zálogjogon volt az újvárosiaknak egy telekföldjük, ahonnan a hozzájuk beszállásolt katonaságot szokták tűzifával ellátni. 1720-ban Horth-puszta használata is az újvárosiaké. Egy negyedrészét 225 írtért zálogjoggal bírták; 2/4 részét pedig a kincstártól, V4 részét a Rákóczi-családtól árendálták évi 40 írtért. Horthon legeltetnek és kaszálnak. A korcsmáltatás és legeltetés jogát is ők bérelik. Földesuroknak nem robottal szolgálnak, hanem egyezség szerint évi taksát fizetnek. A községben három kisebb tőzsér lakik: Nagy Ferencz, Juhász Mihály és Zugh János, akik évente csak 10—12 marhát szoktak eladni (1720). Szárazmalmok száma három. Az 1715. évi összeírás 72 telkes jobbágyot számlált össze, akik 444 V4 köblös szántóföldet műveltek s 147 x/2 szekér szénát kaszáltak. Jobb módú lakosok: Vezendi János 17 V2, Ignát András, Sárosi Gergely, Új Mihály 15—15, Nagy Ferencz, Szél István 12—12 köblös földdel. Az összeírott lakosok közt találkozunk Harangi, Hüse és Csige nevűekkel. Utóbbiak ma is élnek Újvároson, Debreczenben. Az 1720. évi összeírás 120 jobbágy és zsellér nevét sorolja elő. Ekkor 3892 7г köblös földet művelnek és 541 szekér szénát termelnek. 169
