A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A mai Hajdúvármegye területe 200 évvel ezelőtt. - Gazdasági és népesedési leírás - Az 1715. és 1720. évi országos összeírás alapján. I. rész. Közli: Radics Kálmán
1715-ben 138,1720-ban 119 adózó családfőt s külön 8 armalís nemest írtak össze. Az 1702. évi conscriptio Böszörményben 172 proprietarius — birtokos és 38 libertinus — szabados családfőt talált. 1715-ben művelés alatt volt 2991 V4 pozsonyi köblös szántóföld és saját határukon kaszáltak 62 szekér szénát. 1720-ban pedig a nem nemesekül tekintett lakosok három évi átlagban 6517 42 köblös földet műveltek, — saját határukon 217, a pusztákon 592 szekér szénát termeltek. Ugyanekkor a 8 nemes 670 köblös földet és 90 emberműve kaszálót használt. 1715-ben két lakos bírt 100—112, három 75—97, kilencz 50—72, négy 42—47 köblös földet. Negyvenhét lakosnak volt V2—-Ю köblös földje. 1720-ban 55 családfő művel ötven köblös földnél többet, vagyis az összeírt lakosságnak fele. 150 köblösön felül Mészáros János. 125—150 köblös közt Kelemen János és Szabó Imre. 100—125 köblös közt Zong György, Elek János, Varga Miklós, Nagy Varga János, Kis Varga János, Tóth András, Tóth Demeter, Kardos Bálint, Sóvágó Péter, Gerényi Mihály, Varró János, továbbá Kun Demeter, Juhász András és Kiss Ferencz armalis nemesek. 75—100 köblös közt Erdélyi György, Kéri Ferencz, Szekeres György, Sánta István, Jusza (Józan?) Mihály, Tóth Péter, Kovács András, Bácsi György, Csór Pál, Bodnár János, Szűcs István, Mátyás Márton, Hajdú István, Bajdó György, Pipó Szabó Mihály, Bodnár Mihály, Péter János, Tóth István, Kovács János, Győrösi György, Juhász András, Varga István. A nemesek közül: Doroghi János és Bodno- vics János. 50—70 köblös közt Fábián István, Elek Miklós, Gombi István, Tapasztó István, Fejes Mihály, Tar Miklós, Bogáti István, Lakatos János, Fekete Péter, Mészáros István. Végül Balogh István, Tatár János és Szegedi János nemesek. CSEGE Csegén 1715-ben csak kilencz telkes jobbágyot, 1720-ban pedig már 115 szabados jobbágyot és zsellért írtak össze. Amott még mindössze 39 V4 pozsonyi köblös szántóföldet művelnek és 23 szekérre való szénát használnak. Öt év múlva már 3009 köblös föld áll művelés alatt s 556 szekér széna terem. 1715-ben Herpai István 10 és Szabó Márton 7 l/2 köblös szántóval a legelső jobbágyok. A földet úgy művelik, mint Egyeken. (L. ott.) E községben szárazmalmot nem említ az összeírás; bizonyosan azért, mert a malomjog a földesúri javakhoz tartozott. A csegei révnél 3 hajós működött, kiket az uradalom fizetett, 178 köblös földet és 41 V2 kaszás-rétet engedve át nekik művelésre. Ugyanitt nagy uradalmi korcsma is volt az utasok ellátására. DOROG Határa elég tágas. Homok dombocskákkal váltakozó síkságon fekszik. Földje jó, termékeny. Egy köböl elvetett mag öt-hat köblöt is megad. De mivel csupán egyszer szoktak szántani, földjüket nem jól mívelik. Árpán és zabon kívül őszi és tavaszi búzát termelnek. Mikor gyepet vagy régebben elhagyott földet fognak művelés alá, 161
