A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok Debrecen város népoktatásához 1919-1944
Épület és felszerelés A fehérterror szakaszát követő politikai konszolidáció s a népszövetségi kölcsönnel végrehajtott gazdasági szanálás kedvező körülményt teremtett a rendszer iskolapolitikájának kialakításához és bizonyos iskolareformok végrehajtásához. A feladatot Klebelsberg Kunó vállalta, aki 1922—1931 között a Bethlen-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere volt. Korábban — 1914-től — kultusz miniszteri államtitkárként tevékenykedett, s ilyen minőségében jártas volt a közoktatás politikában. A népnevelés vonatkozásában Eötvös József 1868-as népiskolai törvényének előírásai — az eredmények ellenére is — lassan valósultak meg, s a törvény kiteljesedését a Horthy korszak oktatáspolitikája sem tudta megvalósítani annak ellenére, hogy Klebelsberget „a magyar közoktatási rendszer és a magyar művelődés hálózatának jelentős fejlesztőjeként” tartják számon. Kétségtelen, hogy legmaradandóbb sikereit építőként és szervezőként tartják számon. 1926. évi iskolaépítési programja — melyben 5000 népiskola felépítését irányozta elő — elősegítette a nép műveltségi színvonalának emelését, de ezzel sem érte el az ország a korabeli Európában kitűzött nyolc- osztályos népiskola megvalósítását. Hazánkban még a hatosztályos népiskola elvégzésének, a beiskolázás feltételeinek biztosításához is tantermekre, tanítókra volt szükség, s így a klebelsbergi koncepció főként a korábbi mulasztások pótlását célozta s arra irányult, hogy csökkentse a tantermi zsúfoltságot, hogy egy tanító 60-nál több gyermeket ne tanítson. Ars poeticájában 1927-ben a következőket vallotta: „Nekem elsősorban az a hivatásom, hogy a közfigyelem fényszóróját arra a tényre vetítsem, hogy Eötvös József törvénye után 60 évvel a népiskolai törvény kellőképpen végrehajtva még nincs, hogy még 15 millió Pengőre lenne 1928-ban szükség, hogy az 1868-as népiskolai törvény fennállásának 60. évfordulóját szabad legyen megülnünk.”13 Ez az összeg pedig nem állt rendelkezésre. Az országos népiskolai programban Debrecenben 58 tanterem és 30 tanítói lakás felépítése szerepelt.14 A következőkben a terv megvalósítását, eredményeinek, buktatóinak körülményeit kívánjuk bemutatni. Debrecen város vezetősége a kultuszkormány akcióját szerencsés körülménynek minősítette annál is inkább, mert korábban megindított ilyen irányú elképzeléseit bekapcsolhatta a kormány programjába. Az 1924-től felvett kölcsönök lehetőséget biztosítottak a városnak nagyobb arányú építkezésekhez is. 1925. október 1-jén 3 tanteremben 3 tanerővel megnyílt a Mike- pércsi úti külterületi állami elemi iskola, melyet 102 növendék népesített be. Már átadáskor jelezte a tanfelügyelő a közigazgatási bizottságnak, hogy a létszám növekedni fog, s ezért indokolt az iskolát váltakozó rendszerű tanítással 6 tanerőssé fejleszteni.15 Ugyancsak 1925-ben 3 új állami jellegű tanyai iskola felállításáról döntött Debrecen város tanácsa. Az új objektumok felépítését a Tégláskertben, a Köntösgáton és Halá- pon a Hármashegy nevű határrészen tartották indokoltnak. Ezeken a területeken korábban száz számra nőttek fel a tanköteleskorú gyermekek minden elemi ismeret nélkül, szaporítva az analfabéták amúgy is magas számát. A közigazgatási bizottság indoklása az építkezésekkel kapcsolatosan jelzi, hogy „a Tégláskert és a Köntösgát 13 Tőkéczki László: Klebelsberg Kuno — Egy elfelejtett kultúrpolitikus (előtanulmány-bcikkválo- gatás). Századvég, 1986. 2. sz. 110—197. old. 14 Magyar Népoktatás Bp. 1928. 212—213. old. Közli Sárközi I.: i. m. Ped. Szemle 1970. 690. old. 15 HBML. IV.B. 1414/b.—1/1925. alapszám 1373/1925. ikt. sz. 116
