A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok Debrecen város népoktatásához 1919-1944
ADALÉKOK DEBRECEN VÁROS NÉPOKTATÁSÁHOZ 1919—1944 Mervó Zoltánná Tanulmányunkban az ellenforradalmi rendszer iskolapolitikájának debreceni vonatkozásait kívánjuk bemutatni. A népoktatás helyzetének elemzése során vizsgáljuk a klebelsbergi iskolapolitika debreceni eredményeit és tanulságait, valamint azt a körülményt, hogyan valósult meg a debreceni iskolákban a korszak művelődés- politikai célkitűzése: a tanulók keresztény-valláserkölcsi elvekre épülő nevelése, tudat- formálása, valamint a „Szent István-i gondolat” ápolása. Debrecennek 1919. április 23-án bekövetkezett román megszállása és a gazdasági csőd a tanügyet is megbénította. Az amúgyis túlzsúfolt osztálytermek egy részét lakás céljára foglalták le, emiatt a tanítás nem lehetett zavartalan. Több helyen a tüzelőanyag-hiány miatt kellett hosszabb-rövidebb időre tanítási szünetet elrendelni. A Magyar Statisztikai Évkönyv 1919—1922. évi köteteit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a tankötelezettség végrehajtása akadozott s ennek következménye — mint táblázatunk mutatja —, hogy városunk e tekintetben más nagyvárosokkal szemben is, de országosan is hátra maradt. Pécsett a 6Székesfehérváron a 6- Győrben a 6Budapesten a 6Miskolcon a 6Szegeden a 6Debrecenben a 6-11 éveseknek 2,0%-a, a 12—14 éveseknek 24,0%-a, -11 éveseknek 3,4%-a, a 12—14 éveseknek 58,0%-a, -11 éveseknek 5,6%-a, a 12—14 éveseknek 37,4%-a, -11 éveseknek 6,8%-a, a 12—14 éveseknek 32,5%-a, -11 éveseknek 7,5%-a, a 12—14 éveseknek 41,7%-a, -11 éveseknek 24,2%-a, a 12—14 éveseknek 58,8%-a, -11 éveseknek 26,5%-a, a 12—14 éveseknek 61,5%-a nem járt iskolába. Az országos átlag a 6—11 évesek esetében 17,2%, a 12—14 éveseknél 58,3% volt.1 De utalhatunk a 12 788 analfabétára is, akik a város népességének 12,4%-át alkották. Volt tehát bőven tennivalója a városnak, amikor megjelent az 1921. évi XXX. te., mely a beiskolázást szigorította és a tanítást intenzívebbé tette. Tanulók és tanítók Míg a századfordulón Debrecen népoktatásügyét szinte kizárólag a hitfelekezetek irányították, addig az általunk vizsgált időszakban a helyzet megváltozott. 1907-ben megnyílt a MÁV Kolóniában a 2 tantermes állami elemi iskola. Ezzel megtört az a 1 Sárközi István: Az ellenforradalmi rendszer iskolapolitikájának szegedi eredményei és tanulságai 1919—1933. Pedagógiai Szemle 1970. 7—8. sz. 686. old. és Magyar Statisztikai Évkönyv az 1918—1922. évekről. Bp. 1925. 155—157., 160—161. old. 111
