A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Sajtótörténet - Gazdag István: Adalékok a "Régi Okiratok és Levelek Tára" c. folyóirat történetéhez
Kardos Samu harmadik levelének mellékletenként küldte meg a tanácsnak a folyóirat „Munkabeosztási tervezetét”6. Mivel a tervezet nem került elő, így arról Kardosnak a levelében tett megjegyzései alapján alkothatunk bizonyos képet. A szerkesztő a folyóiratot tizenöt rovatra tagolta — ebből Debrecen históriájának és kultúrájának bemutatására öt rovat állt rendelkezésére. A kiadvány profilját a következő nagy tematikai egységek képezték: a politikatörténet, a nemzeti irodalom és az egyháztörténelem. A folyóirat szerkesztő-szerzői gárdája három részből tevődött össze: Főmunkatársak: Darnay Kálmán múzeumtulajdonos, Sümeg Űjhely Géza MÁV-tisztviselő, Budapest Zoltai Lajos segédlevéltárnok, Debrecen Rendes munkatársak: Barcsa János kollégiumi tanár, Debrecen, Dvortsák Győző, Sáros vármegye főlevéltárnoka, Kardos Albert, a Csokonai Kör titkára, Lengyel Miklós, a deési főgimnázium tanára, Magasházi Béla Borsod vármegye főlevéltárnoka, Apsai Mihály János vármegyei főügyész, Máramaros megye, Oláh Gábor kollégiumi segédkönyvtárnok, Petrovay György földbirtokos, Nagykürü, Révész Kálmán esperes, Kassa, Sebes Dénes országgyűlési képviselő, Marosvásárhely, Simon Géza, a máramarosi lyceum főkönyvtárnoka, gróf Wass György vármegyei aljegyző Deésen, Versényi György, az Erdélyi Irodalmi Társaság főtitkára, Kolozsvár, Vértesi Gyula tanfelügyelő Nagyszebenben. Külső munkatársak Kardos kiadványtervében szerepelt a Jósikka, a Perényi, a Teleki és Wesselényi családok történetére vonatkozó források ismertetése saját gyűjteményből. Levélben szívesen invitálta a dokumentumok megtekintésére az érdeklődő tanácsi vezetőket élükön a polgármesterrel. Kardos gyűjteményében a fenti családok iratain túl okiratok, levelek foglaltak helyet az Árpád-korból, Zsigmond király és számos Habsburg uralkodó korából. De értékes forrásokat őrzött Bocskai István, Bethlen Gábor, Rákóczi Ferenc korából, valamint Palóczy Lászlótól, a debreceni országgyűlés elnökétől, Szemere Bertalantól, a kormány elnökétől és Görgey Artúrtól. Értékes irodalomtörténeti forrásként őrizte Révai Miklós, Batsányi János, Kazinczy Ferenc és idősebb Péczely József leveleit. A felbecsülhetetlen értékek felsorolását és a levelet a következő gondolattal zárta: „Nagy kincsek ezek tekintetes és nemes Városi Tanács! De az irodalom és ezáltal a nemzet közkincsévé csak úgy válhatnak, ha nekem a szegény és szerény magánembernek... a Városi Tanács a maga hatalmas erkölcsi erejével és bizonyos mértékű anyagi támogatásával segítségemre jön...” Nyolc nap telt el és a tanács ismét levelet kapott Kardos Samutól.7 Az ügyvéd további információkkal szolgált a tanácsnak a folyóirat előkészítése ügyében: a munkatársi gárdához csatlakozott dr. Vértesy Gyula nagyszebeni kir. tanfelügyelő és Petry Mór, Szilágy vármegye kir. tanfelügyelője. Ä megjelentetést támogatók sorába lépett Zoltai Lajos debreceni segédlevéltárnok. 6 A mellékletek sajnos hiányoznak. HBmL uo. 11 973: 1905; szeptember 6. 7 HBmL uo. 12 192. 1905. szeptember 14. 145
