A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)

Tanulmányok - Szalay Emőke: Debreceni fazekasok családi kapcsolatai a XVIII-XIX. században

XVI. század elején alakították meg szervezetüket Erdélyben a dési fazekasok.7 Ezek után negyedikként sorolhatjuk a debreceni fazekas céhet az 1555-ös adat alapján.

így a fazekas céh a debreceni céhek sorában is előkelő helyet foglal el, a legrégibbek közé sorolható.8

A XVI. században a tanácsülési jegyzőkönyvekben több Fazekas vezetéknevű szerepel, akiket a XVI. századi névadás sajátossága alapján fazekas mesternek tarthatunk. Ezek a nevek azonban esetlegesen maradtak fenn, így statisztikai értékű következtetéseket nem vonhatunk le belőlük. Ugyanez vonatkozik a XVII. századra is. 1693-ból maradt fenn az első olyan utcaösszeírás, amely már több fazekasnevet tartalmaz.9 Ugyancsak lakóösszeírások maradtak fenn 1728—1729-ből, amelyek a nevek mellett a mesterséget is megjelölik, így adataikat használhattuk.10 11 Alapvető fontosságúak voltak számunkra a mesteremberek adóösszeírásai — classificatio opificum, — amelyek első éve 1758, majd 1764 követi, azután évenként tartalmazzák a mesterek névsorát.11 A fazekas céh első önálló összeírása 1769-ben keletkezett.12 Ettől az időtől fogva az ún. céh bekebelezési névsorba minden céhbe belépő mester nevét bejegyezték egészen a XX. század elejéig. Ugyancsak nagyon lényegesek az 1774-től kezdődően fennmaradt inas szegodtetési és szabadítási könyvek,13 valamint a fazekas céh különféle iratanyaga.14 Munkánkban a nevek melletti évszámok — a koraiak a lakó- és adó összeírások — az 1769 utániak a céhbelépés időpontját jelzik.

A fazekas céh történetének utolsó kétszáz évében 510 fazekas neve fordult elő. Ezeknek a neveknek és a hozzájuk tartozó adatoknak az elemzésével kíséreljük meg feltárni az esetleges összefüggéseket és rokoni kapcsolatokat.

Asztalnak családnév az 1769-es céhösszeírásban már szerepel. 1775-ben egy másik Istvánt, majd 1780-ban Asztalnak Mihályt jegyeznek be, aki ugyanabban az évben szegődtette fiát. Ő a harmadik generáció lett volna, de a továbbiakban nincs nyoma.

Ág János 1827—30 között lépett be a céhbe, korán meghalt, fia szintén fazekas lett, két generációt képviselnek.

Balla István 1829-ben lett tagja a céhnek, fia Balla József 1856. az apjánál tanult, a későbbiekben céhmester lesz.

Balog István 1715-ben a privilégium bevezetőjében szerepel, özvegyét 1729-ben írták össze. A következő Balog Ferenc 1788-ban lép be a céhbe, így közvetlen kapcsolat nem valószínű közöttük, viszont Ő maga szegődtette fiát, Ferencet, akit azonban később nem említenek.

Bihari családnévvel három fazekas található a bekebelezési lajstromban. A legkorábban 1769-ben Bihari István szerepel, majd 1808-ban Bihari Mihály lesz céhtag, végül Bihari Péter 1840-ben. Rokonságukra utalás nem történik, mégis feltételezhető.

A Bíró családnév 1729-ben 4 esetben szerepel, mint fazekas név. Összeírnak egy Bíró Istvánnét, Istvánt, Jánost, ifjú Jánost. 1752-ben, illetve 1769-ben azonban már csak feleségüket említik. Egymás mellett ugyanabban az időben több fazekas is előbukkan, feltételezhetjük, hogy rokoni kapcsolatban voltak.

7 Domanovszky Gy.: A magyar nép díszítőművészete i. m. 74. old.

8 Jelenlegi ismereteink szerint gyapjúműves céh 1398. Szűcsök 1449, szabó-nyíró céh 1468, mészáros céh 1478, vargák 1486, kovács, tímár, lakatgyártó, szíjgyártó céh 1489. Takács B.: i. m. 413—-414., 424., 430—431., 435. old.

9 HBmL IV. A. 1011/t. 1/a.

10 Lakóösszeírások 1728. HBmL IV. A. 1011/t. 1 — 1729. IV. A. 1011/t. 1.

11 HBmL IV. A. 1013/I/f. különböző kötetei.

12 Fazekas céh bekebelezési névsora. Déri Múzeum Általános Történeti Adattár I. 1935. 164., 118.

13 Inas szegodtetési és szabadítási jegyzőkönyv. Fazekas céh iratai. HBmL IX. 8/5.

14 Fazekas céh különböző iratai. HBmL IX. 8.

48