A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)

Tanulmányok - Szalay Emőke: Debreceni fazekasok családi kapcsolatai a XVIII-XIX. században

DEBRECENI FAZEKASOK CSALÁDI KAPCSOLATAI A XVIII—XIX. SZÁZADBAN

P. Szalay Emőke

A kerámiakutatók véleménye alapján az ún. közép-tiszai tekinthető az egyik legrégibb fazekas stíluscsoportnak. A csoporton belül több országos vonatkozásban is kiemelkedő helyi stílus található.1 A magas művészi színvonalú műhelyek között a legjelentősebb Debrecen volt, amely a legrégibb múlttal rendelkezik.

A debreceni fazekasok céhének megalakulásáról nincs pontos adatunk. A kutatók a korai, esetünkben a XIV. századi városfejlődés kapcsán feltételezik, hogy a mészárosok, molnárok, kovácsok, tímárok, szűcsök, kádárok, bognárok mellett a fazekasok képviselték a középkori kézművesség alapvető mesterségeit.1 2 Ezért valószínű, hogy Debrecenben is működtek fazekasok már a XV. században.

A debreceni fazekassággal foglalkozó munkákban a céh alakulási időpontjaként hosszú ideig az 1715-ös év szerepelt.3 Ez abból eredt, hogy a céh levéltári anyagában fennmaradt egy céhlevél 1715-ből. A feltételezés a téves olvasatból fakadt. A céhprivilégium bevezetésében találjuk, hogy csupán a régi céhlevél megújítását és a város új rendeletéi szerinti megváltoztatását kérték ekkor.4

Ezért 1715 csupán az új céhlevél írásának az időpontja. A levéltári forrásokban található más adatok alapján a XVII. század elejére tették a céh alakulását.

A közelmúltban vált ismertté egy új adat a céhvei kapcsolatban, a tanácsülési jegyzőkönyvek 3. kötete 1574-ből tartalmazza a fazekasok privilégiumát. Ennek alapján a céh megalakulását 1574-re tették.5

A legutóbbi időkben újabb adalék bukkant fel. A tanácsülési jegyzőkönyvek első kötetében 1555-ben egy rövid feljegyzésben a fazekasok céhét említik.6

Az említés csupán a céh létezését bizonyítja, megalakulásának időpontját korábbra tehetjük. Ez a tény a debreceni fazekasság igen korai szervezettségét bizonyítja. Jelenleg a legkorábbi magyar fazekas céhnek a kolozsvárit tartják, amelynek 1512-ből ismert a céhszabályzata. Kassán 1514-ben alakult meg a fazekas céh. Ugyancsak a

1 Domanovszky György: A magyar nép díszítőművészete I. Bp. 1981. 179. old.

2 Granasztói György: A középkori magyar város. Bp. 1980. 188. old. Szűcs Jenő: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp. 1955. 48. old.

3 Domanovszky György: A magyar népi kerámia. Bp. 1973. 33. old:

4 HBmL IV. A. 1011/a. 21. k. 1715. július 16.

5 Takács Béla: Debrecen ipara 1693-ig. In: Debrecen története 1. k. (Szerk.: Szendrey István) Db. 1984. 456. old.

6 Debrecen város magistrátusának jegyzőkönyvei 1555—1556. (Fordította és válogatta: P. Szalay Emőke) Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Forráskiadványai 6. sz. (Szerk.: Szendrey István) Db. 1983. 22. old. 625/2. A fazekasok céhének mesterei felelhetnek Csorgaz Máté ellenvetésére 15 napon belül.

47