A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Tanulmányok - Tóth Béla: Az 1704. évi kollégiumi törvények
A DEBRECENI KOLLÉGIUM 1704. ÉVI TÖRVÉNYEI Tóth Béla A debreceni kollégium 1704. évi törvényeivel, melyek az 1657. évi írott s az azt megelőző kezdeti törvények után harmadiknak tekinthetők, s keletkezésükkel az iskola történetének írói, sem a monográfusok (Barcsa János, Nagy Sándor), sem mások (Géresi Kálmán, Sinka Sándor), sem a város történetírója (Szűcs István) nem foglalkoztak kellő figyelemmel, s nem szentelnek a fontosságát megillető figyelmet a kérdésnek, jóformán elsiklanak fölötte.1 Mintha Esze Tamásnak lenne igaza, aki ezt írja: „A ref. iskolatörténet tapintatosan kerüli az ilyen jelenségek leírását és elemzését, pedig ezek felderítése és megmagyarázása nélkül sohasem fogunk eljutni a kollégiumokban folyó református diákélet megismeréséhez.” Pedig „a kollégiumi törvények keletkezésének és a diákzendülések történetének vizsgálata bizonyára sok... értékes adattal gazdagítaná még tudásunkat”.1 2 Tanulmányunk ezt a hiányt szeretné pótolni némileg: célja az 1704. évi törvények létrejöttének, mibenlétének, a benne foglalt változásoknak a megvilágítása. * Az új törvények, akárcsak az 1657-ik éviek keletkezése, a diákok lázongására vezethetők vissza. Ezeknek pedig sem korábban, sem az utóbbi esetben nem csupán alkalmi vagy személyi, hanem, mondhatnánk „szerves” okai is voltak. A kollégium ifjúsága, a coetus, ugyanis kezdetben önálló, zárt, önmagát igazgató, saját javakkal (alapítványokkal, adományokkal) rendelkező, gazdálkodó szervezet volt.3 Viszont a város, mely a debreceni egyház fölött patronátusi joggal rendelkezett, s ebből folyó jogait, kötelességeit gyakorolta is (lelkészek megválasztása, fizetése, az egyházi épületek fenntartása), ezt a jogát egyre szélesebb körben igyekezett kiterjeszteni a kollégiumra is, melynek fenntartásában (tanárok fizetése, diákok segítése stb.) szin1 Szűcs István pl. így intézi el a kérdést: „Az 1658-dik(!) év, június 7-én hozott iskolai törvények 1704-dik évig lévén hatályban, ez évben a debreceni tanács Kocsi 1 Csergő Jánost mint superintendent, továbbá a helybeli prédikátorokat és professorokat maga tanácsülésébe meghíván; Dobozi István akkori bíró elnöklete alatt új iskolai törvények készültek, s azok 1704-dik évben ki is adattak, melyeknek azonban mint nem egyházkerületi gyűlés által alkottáknak — a deákság nagy nehezen vetette magát alája. Ezen 1704-dik évi iskolai törvények divatoztak 1792-dik év ápril 28-ig, midőn” .... stb. Szűcs István: Szabad királyi Debrecen város történelme, Db. 1871. II. k. 925—926. old. 2 Esze Tamás: Egy fejezet a Rákóczi szabadságharc történetéből. Könyv és könyvtár, Db. 1964. 79. old. 3 Páriz Pápai Ferenc 1708-ban Lőcsén kiadott szótára pl. így határozza meg a „collegium”-ot: „Gyülekezet, Tzéh. Item. Tanuló társaság”. 25
