A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)

Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: Debrecen ipara és kereskedelme a XVIII. század elejéig. Közli: Radics Kálmán

Mikor Székely Antal 1565-ben nyíri „dúló, fosztó latrokkal” Debreczent kirabolta s harmadfélszázezer forintnál többet érő ezüstöt, marhát, krakói, bécsi s törökországi árút harácsolt, akkor Szabó Máté boltját is felprédálta. Ebből a bécsi udvar és a török díván között hosszas diplomácziai tárgyalás keletkezett. Mert a nagyvezér követelte az 50 000 frt ot. Végre is a szorongatott bécsi kormány — Székely Antal az ő híve lévén — beszterczebányai rezet adott Szabónak kárpótlásul, hogy a török adósságot megfizethesse.3

A XVII. században nagyon aláhanyatlott úgy általában az egész magyar, mint a debreczeni kereskedelem. A törzsökös magyar kereskedőket a dunamelléki városokból egyfelől német, másfelől rácz és görög kalmárok szoritották ki lassankint. Emezek a törökökkel kötött békeszerződéseknek a hazai kereskedők rovására szolgáló különféle kedvezéseit aknázták ki; amazok, t.i. a németek, az uralkodó-ház pártfogásával jutottak túlsúlyra. Egyébként is e korban, II. Ferdinánd uralkodása idejében jelentkezik először a maga rideg valóságában az a vámrendszer, amely az osztrák örökös tartományok gyarmatává süllyesztette lassankint hazánkat.

Debreczenre nézve különösen nagy csapásként nehezedett a független Erdély el- gyöngülése és romlása. Bethlen és az öreg Rákóczi ereje nem állott többé Debreczen háta mögött. Más szerencsétlenségek is sújtották a magára hagyatott várost. 1675-ben Strassoldó, 1683-ban Karaffa irtózatos módon megsarczolták Debreczent. Ez a két osztrák generális milliókra menő kárt tett a lakosságnak; többet, mint száz év alatt valamennyi török basa és tatár khán együtt véve. Száz, meg száz polgár jutott koldusbotra miattok; a város népének és házainak száma hirtelen felénnyire apadt. Erre az időre esik az is, hogy a város ellenére, fejedelmi kiváltság-levél erejénél fogva megfészkelték magokat a görög kalmárok is. Ámbár számuk tíznél több nem lehetett, a helybeli kereskedő-rend, meg a tanács méltán veszedelmes versenytársakat látott ben- nök s ama kort jellemző felfogásból indulván ki, hogy — amint ők mondották — „Városunk szabadsága nem idegen nemzetnek suffragál, hanem csak nekünk, haza fiainak”, sokféle módon igyekeztek kitudni őket Debreczenbó'l. Egyetlen házat is csak ravasz fondorlattal tudott megvásárolni a tíz görög. A tanács súlyos adókkal szorongatta őket; annak a háztulajdonos polgárnak rendes adóját pedig, aki görög részére szállást, boltot mert adni, ötvenszeresére, százszorosára emelte. Az élelmes görögök nálunk nem is tudtak soha zöld ágra vergődni. Végre is a sok zaklatást megunták s éppen akkor hagyták itt Debreczent, amikor Lipót király templom építésre is engedelmet adott nekik, 1699 körül.

Ez időben, a legmostohább körülmények között is, még mindig nagy számú, tekintélyes kereskedője volt Debreczennek; ámbár összeköttetéseik már nem olyan mesz- sze nyúlok; vállalataik sem oly nyereségesek, mint a XVI. század nagy marhatőzsé- reié. Mert a magyar kereskedelemnek először is különösen ezt az ágát törte le a bécsi kormány és szárnyát akkor bontogató bécsi monopólium. Érdekes, hogy a sókereskedelem mégis különösen a török uralom végén vált országos jelentőségűvé. Nem csak a tiszai részeken és Felsőmagyarországon, nem egész Magyarország nyugati részein néha százával özönlik el a debreczeni sósszekerek a városokat és vásárokat. Komáromban, Győrött, Nagyszombatban, Pozsonyban minden vásáron ott találjuk a debreczeni sósokat. S míg ez a nagyarányú kereskedés egyrészt a debreczenieknek jelentékeny hasznot hajtott, addig másrészt nekik köszönhetjük, hogy az osztrák sót Magyarország legnagyobb részéből kiszorították. Saját országos vásárai is nagyhí- rűek, látogatottak és jövedelmezők. A városnak még a legrosszabb években, 1676— 1684 között is jelentékeny bevétele volt vásári helypénzekből. A XVII. század elejéről is névszerint ismerünk több debreczeni nagy kereskedőt.

3 Dr. Takács Sándor úr szívességéből kapott igen becses adatok.

181