A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Sajtótörténet - Gazdag István: Adalékok a "Régi Okiratok és Levelek Tára" c. folyóirat történetéhez
„tisztán tudományos célokat követő és szolgáló havi” folyóiratnak nevezte. Kardos ezt az alkalmat is megragadta, hogy saját okirat- és levélgyűjteményéről szóljon, majd meghatározza a folyóirat — Kardos szavaival szólva — „folyóiratom” célját . okiratok, levelek, naplók és feljegyzések...” közkinccsé tétele. A XIX. század második felében hatalmas méretű forrásfeltáró munka bontakozott ki országos és helytörténeti vonatkozásban egyaránt. Egy ismeretlen szerző Szilágyi Sándornak az ötvenes években a következőket írta: „Aki nem kútfőből kutat az legyen úrbéres, aranykulacsos, bármi, csak ne historikus.”11 A pozitivista történetszemlélet kibontakozását, kiteljesedését segítette a Magyar Történelmi Társulat a helytörténetírás elvi és módszertani kérdéseinek kimunkálásával. A Társulat 1868. szeptember 21-én Kolozsvárott tartott gyűlésén Horváth Mihály elnöki megnyitójában különös hangsúlyt adott a forrásfeltáró munkának.11 12 A Magyar Történelmi Társulat 1884. januári közgyűlésén napirenden szerepelt a helytörténetírás: „...látva a rendszertelenséget, mely a városok és megyék monográphiáinak kiadása körül lábra kapott, utasítást dolgoztatott ki (a Magyar Történelmi Társulat. G. I.), mely az anyag miként teendő felhasználását körvonalazta...”13 A történelmi források a nagy sorozatok és okmánytárak mellett elsősorban a Történelmi Tár oldalain kerültek közlésre. A XIX. század kilencvenes éveitől a ROLT-hoz hasonló évkönyvek, folyóiratok jelentek meg szerte az országban: Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. Havi folyóirat; Adattár Dél-Magyarország XVIII. századi történetéhez. Temesvár; Alsó-Fehér megye történelmi, régészeti és természettudományi egylet évkönyve, Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat Évkönyve; Eperjesi Széchényi Kör évkönyve; Erdélyi Múzeum. Az erdélyi múzeum egylet bölcselet, nyelv- és történettudományi szakosztályának kiadványa; Hunyad megye történelmi és régészeti társulat évkönyve; Történelmi Közlemények. Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából. Nem teljes a ROLT-hoz hasonló profilú kiadványok felsorolása, arra azonban minden bizonnyal elegendő, hogy bizonyítsuk: a Régi Okiratok és Levelek Tára egy, a hasonló folyóiratokból! Ebben a mezőben kereshette helyét a Régi Okiratok és Levelek Tára. Mindezeket tudva irreálisnak tűnik a szerkesztő elgondolása: havi megjelenés (első tervezetében havi két füzet kiadása!) 1500 példány- ban. Csak megjegyzem, hogy a Történelmi Tár 400 példányban, a Századok 2000 példányban jelent meg ezekben az években. Kardos rendszeresen felvetette, hogy a város támogassa anyagilag kiadványát. A tanács viszont az első füzet megjelenése előtt leszögezte, hogy az egyszeri támogatás után a város nem nyújt további segítséget. A történelmi hűség kedvéért szólnunk kell arról is, hogy Debrecen városa rendes és rendkívüli költségvetésében évről évre támogatta a város közművelődési intézményeit és iskoláit.14 Országos jellegű támogatásról szó sem lehetett — így a folyóiratnak önmagát kellett volna eltartani. Ez az anyagi bázis — mint ahogy rövid időn belül kiderült — elégtelen volt a folyóirat működtetéséhez. Kardos Samu folyóirattal kapcsolatos utolsó levele bizonyos fokig összegző-értékelő írásnak is tekinthető. A szerkesztő ismételten leszögezte, hogy a folyóirat első 11 R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. 1973. II. kötet. 339 old. 12 Horváth Mihály elnöki megnyitó beszéde. Századok 1868. VIII. füzet. 527. old. 13 Századok 1884. I. füzet 82. old. 14 Debrecen városa 1906. évi költségvetésében a felsorolt intézményeket a következő összegekkel támogatta: Kollégiumi nyilvános olvasóterem (1600 korona), Csokonai Kör (1200 korona), Zenede (5000 korona), városi múzeum (5050 korona), városi könyvtár (1000 korona). Az iskolák a fentieknél lényegesebben magasabb pénzügyi támogatásban részesültek. Debrecen sz. kir. város költségvetés előirányzata 1906-ik évre. HBmL IV. B. 1409. c. 3. 147
