A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Sajtótörténet - Gazdag István: Adalékok a "Régi Okiratok és Levelek Tára" c. folyóirat történetéhez
ADALÉKOK A „RÉGI OKIRATOK ÉS LEVELEK TÁRA” CÍMŰ FOLYÓIRAT TÖRTÉNETÉHEZ Gazdag István Debrecen kulturális életében a XIX. század utolsó harmadában fellendülés következett be. Az 1891-ben megtartott országos református zsinaton Kiss Áron püspök és gr. Dégenfeld József indítványt terjesztettek elő a kollégiumban létesítendő' bölcsészeti fakultás létrehozására. A zsinat támogatásáról biztosította az előterjesztést. Az e célra városunkban, sőt az országosan kibontakozó adománygyűjtés eredményeként 1895-ben már közel 540 000 forint gyűlt össze a fakultás szervezésére. Jászi Viktor debreceni tanár 1906 őszén meggyőző erővel bizonyította, hogy a város és a kollégium összefogásával Debrecenben megvalósítható a háromkarú egyetem. A nyilvános múzeum létrehozásának gondolata már a XIX. század hatvanas éveiben felvetődött, a megvalósításra viszont csak 1902-ben került sor. A városi nyomda 1905-től modern városi üzemmé lépett elő. Debrecen művelődéstörténetének figyelemre méltó fórumaként tartjuk számon a dr. Kardos Samu ügyvéd által 1905-ben létrehozott „Régi Okiratok és Levelek Tára” című folyóiratot.1 A periodika szervezésére, történetére eddig ismeretlen adatokat tartalmaz a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár őrizetében levő Debrecen Város Tanácsa iratanyaga. Kardos Samu ügyvédi munkája mellett történeti kutatással is foglalkozott. 1905-ben saját kiadásában megjelentette „Báró Wesselényi Miklós élete és munkái (1796— 1850)” című kétkötetes művét.1 2 A könyv elismerést aratott a nagyközönség, a történelem iránt érdeklődők, de bizonyos hivatali-tudományos körökben is. A történészek viszont szakmai szempontból vitatták a kiadvány értékét. A Wesselényi-kötetet Váczy János ismertette a Századokban.3 Váczy méltatta a szerző szorgalmát a forrá1 Régi Okiratok és Levelek Tára. Havi folyóirat az irodalom és történelem köréből. Indult: 1905. október 15.; megszűnt: 1906. október. Időszakossága: 1905-ben havonként; 1906-ban kéthavon- ként. Kardos Samu életpályáját Korompai Gáborné dolgozta fel „Egy debreceni amatőr történész, dr. Kardos Samu emlékezete” címmel. Múzeumi Kurír, 1976. június. Fenti szerző készítette el — értékes bevezetővel — a Régi Okiratok és Levelek Tára 1905—1906. repertóriumát. Tiszántúli Időszaki Kiadványok Repertóriumai V. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára. 2 „Százakra megy ama irodalmi-politikai és társadalmi kitűnőségek száma, kik az eddig még ös- meretlen szerzőt és annak művét örömmel üdvözölték szóval és levélben. A legnagyobb kitüntetés azonban akkor érte csekélységemet, amikor a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége éppen a Wesselényi család kérésére és kezdeményezése folytán engem kért fel arra, hogy a nagy Wesselényi szétszórtan heverő szellemi hagyatékát... gyűjtsem egybe és rendezném sajtó alá. Kardos Samu levele a debreceni városi tanácshoz. 1905. augusztus 12. HBmL IV. B. 1405/b. 234. V. 10/ 1905. 10 714. A közoktatásügyi miniszter 1905. szeptember 16-i felhívásában Kardos munkáját valamennyi hazai iskolának megszerzésre ajánlotta. 3 Váczy János: Kardos Samu: Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. Századok 1905. X. füzet 946. oldal. Hasonló szigorú kritikai megjegyzésekkel illette a művet Friedrich István: Báró Wesselényi Miklós legújabb életrajza. Budapesti Szemle 1905. november. 143
