A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Tanulmányok - Balogh István: Két város története az új monográfiák tükrében
ben az évtizedekben, mint a várszervezetből kiemelkedő birtokos lakóhelye jelenik meg a váradi regestrumban. Szeged lakóit IV. Béla már a tatárjárás után Fehérvár és Buda kiváltságaival ruházta fel, tehát a mezővárosi fejlődés kezdetétől kezdve királyi birtok. Vele ellentétben Debrecen a XIII. század végétől fokozatosan országos szerephez jutó földesúri család lassan terjeszkedő uradalmának központjaként indul fejlődésnek. A mezővárosi jogállás alapvető kritériumát alkotó, szabad bíróválasztási jogot biztosító oklevél 1361-ben /. Lajos király egyenesen a földesurak közbenjárására állította ki a debreceni hospesek részére. De sem Szegeden, sem Debrecenben, semmi támpontunk nincs annak feltételezésére, hogy ezek a vendégek idegen eredetűek lettek volna.™ A mezővárosi fejlődés útjára lépett mindkét település utcahálózatának, topográfiájának kialakulását tárgyaló fejezetek szerzői, a legújabb kutatási módszerek alkalmazásával fejtették meg. A XIV—XV. századi topográfia mind Szeged, mind Debrecen esetében meglepő hasonlóságot mutat. Szeged kora középkori településszerkezete a Tisza árteréből kiemelkedő ármentes szigetek földrajzi elhelyezkedéséhez igazodott. A három sziget egyikén állott a királyi udvarház, amelynek megerősítésével a tatárjárás után épült fel a vár. A vár alján alakult ki a település magja, itt épült fel az első templom, talán a XI. század első harmadában. Ennek kőmaradványai is megmaradtak. A XIII— XIV. század folyamán az északra és délre fekvő két szigeten kialakult települések (Asszonyfalva, később Felszeged és Alszeged) — ezekben külön-külön templom is állott — a XIV. század közepén már egybeolvadtak és egyetlen hosszú utcából álló várost alkottak.19 Debrecen korai, XIII—XIV. századi topográfiáját a földesúri castellum központi helyzetének az eredetileg különálló birtokrészeken keletkezett településrészek, valamint az önálló településként a XII. század végén keletkezett Szentlászló falva egybeolvadására gyakorolt hatását a mezőváros és az uradalom viszonyát tárgyaló fejezet tisztázta. A közelmúltban végzett régészeti feltárás a korábban csak hagyományokban élő korai, Árpád-kori egyház létezését erősítette meg, de a mezőváros egyetlen plébánia templomának építési fázisaihoz is meggyőző érvekkel szolgál.20 A mezőváros települési képének XV. századi alakulását a vonatkozó fejezet csak vázlatosan tárgyalja, holott a mezőváros déli utcahálózata telekformái által az északi résztől feltűnően eltérő, s meglétére már írásos források is utalnak. Abban azonban igaza van, hogy a XIII—XIV. század fordulóján megépült Szent András-templom és a közelében levő földesúri kastély a piactér (Forum- vagy Theatrum) kialakulására hatással volt.21 Szeged XIV—XV. századi sorsának alakulására a jogi állása gyakorolta a döntő hatást, 1498-ig királyi tulajdonban levő mezőváros volt. Bár írott források történetének e korszakára nem túlságosan nagy számban maradtak fenn és az idevonatkozó fejezetek szerzői nagyrészt analógiás következtetések és a XVI. század elején keletkezett összeírásra támaszkodva tudják megrajzolni a demográfiai fejlődésének alakulását, annyit mégis biztonsággal lehet mondani, hogy lélekszámát tekintve népes város, gazdasági életét a mezőgazdálkodás, az állattenyésztés, az aradi Hegyalján, később a szerémségi szőlővidéken folytatott bortermelés és a sószállításban nélküle Szeged története I. 243—248., 306—316., 332—337. old. Debrecen története I. 129. old. HBmL IV. A. 1021/a Meo. ad. 7. Herpay: Diplomák 28. 19 Szeged története I. 278—306., 352—367. old. 20 Debrecen története I. 101—111. old. 21 Uo. 158—162. old.; Mályusz Elemér Debrecent jellegzetesen piacutcás településnek mondja. I. m. 139—140. old. 12
