A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Tanulmányok - Vaskó László: A felsőoktatás történetének áttekintése Debrecenben 1945-1980 között
összeget fordítottak a korszerű gyógyítás, kutatás, műszer- és eszközszükségletek biztosítására. Az 1976—80-as kutatási ciklusban a profiltémáknak megfelelően koncentrált tudományos tevékenység folyt és kiemelkedő eredmények születtek a klinikai és elméleti immunológiai kutatásokban, valamint a daganat- és sejtbiológiai kutatásokban.51 Több országos, regionális, megyei szintű tudományos konferencia és kerekasztal- megbeszélés rendezésére is vállalkoztak a kutatók és számtalan esetben vettek részt külföldi konferenciákon, kongresszusokon. Zökkenőmentesen alakult a testvéregyetemekkel kötött szerződéses és egyéb tudományos kapcsolat. Jelentős mértékben megváltozott az ifjúságról való állami gondoskodás mértéke. Az 1979/80-as tanévben az ösztöndíj és diákjóléti kiadás együttes összege 13 670 000 Ft-ot tett ki — egy évvel korábban ez az összeg még csak 9 795 000 Ft volt — s az állami támogatásból egy hallgatóra jutó összeg 10 250 Ft-ot tett ki az egy évvel korábbi 7647 Ft-tal szemben.52 1962-ben épült fel az új kollégium, amelybe 216 főt helyeztek el. Az 1978/79-es tanévben 402 magyar és 68 külföldi hallgató lakott kollégiumban s ez közel fele volt az orvostanhallgatóknak. Örvendetes, hogy a korábbi évekhez viszonyítva tanulmányi téren is fejlődés és javulás volt tapasztalható a kollégistáknál.53 Az 1962-es év újabb előrelépést jelentett a Mezőgazdasági Akadémia történetében. 1962 novemberében Debreceni Agrártudományi Főiskolává szervezték át, tehát egyetemi jellegű főiskolaként tevékenykedett, melynek élére rektor került. Megkezdődött az oktatási épület bővítése, a 600 fős kollégium és a 32 lakásos oktatói lakóházsor építése. Napirendre került az oktatási reform végrehajtása, a tananyag és tanterv korszerűsítése. Mindjobban elmélyült a tudományos tevékenység, kiszélesedett a tanszéki kutatás és oktató-nevelő munka, a termelőszövetkezetek patronálása. Új jegyzetek és tankönyvek készültek és a viták során az oktatók közelebbről is megismerték egymás munkáját.54 Az 1961/62-es tanévben új színfolttal gazdagodott az intézmény: megindult a mezőgazdasági szakmérnökképzés és a széleskörű szaktanácsadási munka. A főiskolát 1967 májusában továbbfejlesztette kormányzatunk: a képzési időt 5 évre emelték és egyetemi jellegűvé minősítették. Az állami, politikai és társadalmi szervek ebben az időszakban is sikeresen irányították, illetve segítették az oktató-nevelő munkát és erősítették a hallgatók hivatástudatát. A népköztársaság Elnöki Tanácsa 1970. évi 20. sz. törvényerejű rendeletével a Debreceni Agrártudományi Főiskolát és a Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumot összevonta és létrehozta a Debreceni Agrár- tudományi Egyetemet. E rendelet értelmében az Agrártudományi Főiskola az egyetem Mezőgazdasági-tudományi Egyetemi Kara, a szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum pedig Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara lett, majd 1976-tól Mezőgazdasági Főiskolai Karrá változott. A Minisztertanács 1972-ben a Debreceni Agrártudományi Egyetemhez kapcsolta a mezőtúri Felsőfoki Mezőgazdasági Technikumot Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kar néven, majd 1976-ban az egyetemhez került a Karcagi Talajművelési Kutató Intézet.55 A Debreceni Agrártudományi Egyetem a Tiszántúl és Északkelet-Magyarország agrárfelsőoktatási intézménye, amely ebben a régióban agrármérnököket, a gépészeti, 51 Uo. 19. old. Évkönyv Debreceni Orvostudományi Egyetem, 1978—79. i. m. 18—21. old. 52 A Debreceni Orvostudományi Egyetem Évkönyve 1979—1980. i. m. 6., Évkönyv Debreceni Orvostudományi Egyetem 1978—79. i. m. 10. old. 53 Évkönyv Debreceni Orvostudományi Egyetem 1978—79. i. m. 13. old. 54 Agrártudományi Egyetem Debrecen, 1981. Db. 4. old. (Szerk.: Gulácsi László) 55 Uo. 5—7. old. 123
