A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)

Tanulmányok - Vaskó László: A felsőoktatás történetének áttekintése Debrecenben 1945-1980 között

mennyiségi fejlesztéssel és a szociális összetétel gyorsított ütemű megváltoztatásával kapcsolatos feladatokat állították a középpontba.25

Súlyos következményekkel járt a képzési idő leszállítása, amit akkor a középiskolai tanárhiánnyal indokoltak.26 A tanulmányi idő csökkentése jelentős túlterhelést idézett elő. Igaz, az óraszámok csökkentéséért feláldozták a gyakorlatokat, de a hallgatóság a túlzott követelményekkel így sem tudott megbirkózni. Éppen a túlterhelés enyhítésére törekedve 1951-től egyszakos képzést vezettek be az orosz, magyar és történelem szakos tanárképzésben.27 Az egyetemi oktatók egy része ezt ugyan örömmel fogadta, mert a túlterhelés csökkenését, a színvonal emelkedését várta az egyszakos képzéstől. Később azonban kiderült, hogy azoknak volt igazuk, akik a két szak fenntartása mellett kötelezték el magukat. Rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy az egyszakos tanárokat a korabeli iskolarendszer általában nem tudta megfelelően foglalkoztatni s mi sem természetesebb, jött az újabb korrekció.

Sajnos még 1951 nyarán is előfordult, hogy egyik szakról a másikra bürokratikusán irányítottak jelölteket, amit az egyetem akkori vezetői joggal tettek szóvá. Részben ez is közrejátszott, hogy a hallgatók tanulmányi eredménye nem a legszerencsésebben alakult. Még az 1951/52-es tanév félévi vizsgáin is magas volt a bukási átlag s a kollokviumokon meg nem jelenők száma 28 Ugyancsak elhibázott kultúrpolitikai döntés volt az angol, német, francia és latin szakos oktatás szüneteltetése. Sajnálatos, hogy az ebben az időszakban végzett tanárok — kivéve az orosz szakosokat — megfelelő nyelvismeret nélkül kerültek ki az egyetemről, amit egy életen keresztül nem sikerült ledolgozniuk. Az említett nyelvszakok visszaállítására csak 1957-ben került sor.

Az 1950/51-es tanévben lépett életbe az egységes ösztöndíjrendszer. E szerint a hallgatók anyagi helyzetüknek megfelelően 100—325,— Ft-os havi ösztöndíjat kaptak s ebből fizették a menzát és a diákszálló önköltségi díjait.29

1952. szeptember 19-e jeles napja a Központi Egyetemnek. Nemcsak Kossuth Lajos születésének 150. évfordulóját ünnepelték az egyetem fiataljai és tanárai, de ezen a napon kapta új nevét, a „Kossuth Lajos Tudományegyetem” nevet a debreceni központi egyetem. Az ünnepi tanácsülésen felszólalók nemcsak üdvözölték az egyetem tanári karát és ifjúságát, de kérték is, hogy a nagy szabadsághős szellemében és nevéhez méltóan végezzék munkájukat.30

Az eredmények lassan javultak, sőt az 1950-es évek közepén a tudományos diákkörök keretében elmélyült kutató munkát végeztek a hallgatók. Említhetjük a nyelvészeti, irodalomtörténeti, pedagógiai, történettudományi, orosz nyelvi és irodalmi tudományos diákköröket, ahol mintegy 200 hallgató fejtett ki eredményes tevékenységet.31 Említést érdemel, hogy 1956 őszén kutató fizikusok oktatását kezdték el egyetemünkön s itt valósult meg elsőnek az országban a népművelési szakemberek képzése.32

Az 1956-os ellenforradalom után a tudományegyetemen a tanárképzés került az érdeklődés homlokterébe. A kormány 1957 januárjában a képzési időt öt évre emelte,

25 Pl. MDP KV határozata a VKM munkájával kapcsolatos kérdésekről. Köznevelés, 1950. 209— 210. old.; A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 366/28/1950. (XII. 22.) sz. határozata a felsőoktatási reform alapelveinek meghatározása tárgyában; Társadalmi Szemle 1950. 453— 454. old., illetve 1950. 718—725. old.

26 MM It. 1400—52—5/1950.

27 Uo. 1440—52—13/1954.

28 Néplap 1954. aug. 12. 3. old.; 1952. jan. 12. 3. old.; 1952. szept. 2. 3. old.

29 Uo. 1950. aug. 17. 4. old., szept. 16. 4. old.

30 Uo. 1952. szept. 20. 1—2. old.; 1966. márc. 29. 4. old.; ápr. 18. 3. old.

31 Uo. 1956. márc. 29. 4. old.; ápr. 18. 3. old.

32 Uo. 1956. szept. 4. 1. old.

117