A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)

Tanulmányok - Vaskó László: A felsőoktatás történetének áttekintése Debrecenben 1945-1980 között

után tehát a város vezetőinek az egyetem mielőbbi megnyitására vonatkozó elképzelése egybeesett az itthon maradt professzorok és tanárok törekvéseivel.

Az oktatás megkezdésére irányuló munkálatok biztatóan haladtak, szakelőadókat kértek fel s a hallgatóság jelentkezése is kielégítően alakult. Ilyen körülmények között egyetemünkön 1944. december 11-én ismét megkezdődött az oktatás, ami egyben a születő magyar demokrácia jelentős sikere volt. A hallgatói létszám ugyan még alatta maradt a korábbiaknak, de számuk nap mint nap növekedett. Az egyetemi tanács az első félévi előadások befejezését 1945. január 31-ben, a második szemeszter kezdetét március 1-jében határozta meg. Az 1944/45-ös tanév második felében a teológiai és és jogi karon egy-egy professzor, az orvoskaron négy professzor és hat magántanár, a bölcsész fakultáson két egyetemi tanár, négy magántanár és számos külső előadó igyekezett az oktatási feladatot ellátni. Az orvosok a klinikán tartották előadásaikat, a többi kar a központi épület déli, délkeleti szárnyán: az I. emeleten a teológia, a másodikon a jog, a harmadikon a bölcsészeti fakultás helyezkedett el.

Fontos feladattá vált az egyetemi közélet demokratizálása. A reakciós professzorokat el kellett távolítani s helyettük haladó szelleműeket kinevezni. Ezt segítette a kormány 15/1945. ME sz. rendelete, amely az igazolásokról intézkedett. A demokratikus erők harcot indítottak az igazolások következetes lefolytatásáért s ebben jelentős szerepet játszottak a helyi hatalmi szervek, a nemzeti bizottságok s a demokratikus ifjúsági szervezet.

Itt utalhatunk Simon Lászlóra — a Márciusi Front egykori kiemelkedő alakjára, az Ideiglenes Nemzeti Kormány első közoktatásügyi államtitkárára —, aki elsősorban tanácsaival segítette az egyetem demokratizálódását. 1945. november 1-jén került sor a bölcsészkaron Juhász Géza professzori kinevezésére, majd Kardos László és Varga Zoltán magántanári habilitációjára. A demokratizálódási folyamat azonban lassan haladt előre. Az itthon maradtak egy része is nehezen tudott beilleszkedni a demokratikus fejlődésbe, görcsösen ragaszkodtak az egyetemi autonómiához és a „nem politizálunk” jelszóval inkább a reakciót, semmint a haladást szolgálták.5

Ami az egyetem szervezeti kereteinek és az oktatási tartalmának átalakulását illeti, a hagyományokhoz ragaszkodó konzervatív többség hallani sem akart változtatásokról. Élesen megmutatkozott ez az egyetem elnevezése körüli vitákban. Az Egyetemi Tanács — miután a Debreceni Egyetemi Kör 1945 elején többször állást foglalt a „Tisza István” elnevezés ellen — tudomásul vette a Tiszáról való elnevezés megszűnését, ugyanakkor nem értett egyet azokkal a javaslatokkal, miszerint az egyetemet Kossuth Lajosról nevezzék el. A Bölcsészettudományi Kar Tanácsa még 1948 tavaszán is ellenezte a Kossuth Lajosról való elnevezést.6

Az oktatás tartalmának korszerűsítése terén sem történt lényeges változás. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kiadott utasításai jórészt papíron maradtak. Pl. 1945 szeptemberében előírta, hogy a tanárképző intézetek hirdessenek előadásokat „a politikai, társadalmi és gazdasági ismeretek köréből, melyek a demokratikus eszme mibenlétéről, fejlődéséről, megnyilatkozási formáiról és törekvéseiről” tájékoztatja a hallgatóságot. A kultuszminisztérium kívánatosnak tartotta azt is, hogy a „nemzeti irodalom, történet és födrajz tárgyköreiből is tartassanak olyan előadások, melyek az illető tárgyak jelöltjei számára emelik ki a korábban háttérben maradt,

5 A szabadság hajnalán. Bp. 1965. 17. old. (Szerk.: Lányi Ernőné); Bodnár János rektor szerint a debreceni egyetem 50 professzora közül 41 menekült el. (HBmLXVII. 2. T/2. C. 14. 1. Néplap 1944. dec. 14. 3. old.); Vaskó László: Az egyetemi élet újraindulása a felszabadult Debrecenben. Felsőoktatási Szemle, 1975. 1.

6 KLTE Irattára, Egyetemi Tanács jkv-e. 1945. ápr. 27. és szept. 27. ülés jkv-e, illetve а ВТК 1948. máj. 4-i ülésének jkv-e.

111