A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Tanulmányok - Vaskó László: A felsőoktatás történetének áttekintése Debrecenben 1945-1980 között
Vaskó László A FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉNEK ÁTTEKINTÉSE DEBRECENBEN 1945—1980 KÖZÖTT Debrecen, mint a Tiszántúl legjelentősebb települése, nemcsak gazdasági, politikai szerepét töltötte be a tájegységen belül, de hosszú századok óta — kulturális potenciáljánál fogva — kisugárzó ereje a Tisza által vont határait is átlépte. A második világháború előtti évtizedekben, évszázadokban a város művelődési életének centruma, annak tartalmi meghatározója a Református Kollégium volt, s Debrecen iskolavárosnak számított. Pl. a két világháború közötti időszakban nem volt olyan iskolatípus, amelyet ne találtunk volna meg benne. Mind gyakrabban vetődött fel egy protestáns egyetem felállításának gondolata, sőt a város is erdős telket ajánlott fel e nemes célra. Az egyetem létesítésének gondolatát a kormány is pártfogolta s az 1912. évi 36. törvénycikk ki is mondja a debreceni állami egyetem megalapítását. 1914 őszén valóban meg is nyílt — ideiglenesen a Református Kollégium épületében — református hittudományi, jog- és államtudományi és bölcsészet-, nyelv- és történettudományi fakultással; az orvoskar szervezése később kezdődött —, s egyidejűleg megszűnt a Kollégium akadémiai tagozata. Az 1921-től Tisza István nevét viselő tudományegyetem kiépítése 1923 és 1932 között ment végbe. Az 1920-as évek második felére elkészült a klinikai telep teljes berendezésével, az egyetem központi épületét pedig 1932 nyarán vehették birtokukba az érdekeltek. Az egyetem ötödik — matematikai és természettudományi — karának megszervezésére nem került sor. A bölcsészkaron a fizika és kémia oktatását az orvoskari fizikai és kémiai tanszékek látták el, majd 1928—29-ben néhány természettudományi tanszéket (matematika, ásvány- és földtan, állattan, növénytan) szerveztek. 1914-ben, a megnyitás évében még 355 hallgatóval indult az egyetem, de a háború alatt 300 fő alá esett a létszám. Az 1920-as évek végére már az 1000 főt is elérte a hallgatók száma, majd a későbbiekben hol emelkedő, hol csökkenő tendenciát mutatott. Az 1937/38-as tanévben a tudományegyetemen 812-en, a Gazdasági Akadémián 132-en tanultak.1 A nőhallgatók aránya különösen a bölcsészeti és orvosi karokon volt nagyobb mérvű, a jogi karon csak mutatóban akadt két-három nő, s természetes, hogy akkor a teológián is kevesen voltak. Lassan alakult ki a hallgatók internátusi elhelyezkedési lehetősége. Kezdetben a Református Kollégium meglevő intézményeire támaszkod- 1 1 Új Debrecen született. Db. 1969. 53. old.; KSH Megyei Igazgatóság. Jelentés — Debrecen város egyetemein, főiskoláin tanulók számának alakulása. Db. 1962.; 20 év a szocializmus útján 1944—- 1964. Hajdú megye. Db. 1964. 46. old. KSH. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Debrecen c. 1972-ben megjelent kötetének 10. lapján Némedi Lajos szerkesztő az 1938-as tanévben 1300 hallgatóról tesz említést. 109
