A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Műhely - Béres András: A Bihar vármegyei tiszti perek forrásértéke
A BIHAR VÁRMEGYEI TISZTI PEREK FORRÁSÉRTÉKE Béres András A Hajdú-Bihar megyei Levéltár feudális kori peres iratainak egyik kiemelkedően értékes része a Bihar vármegye törvényszéki iratainak fondjában (IV .A 6. a IV.A 6/f, a Bihar vármegyei Tiszti perek (Processus magistratuales) állaga. Az egységes fond- rendszeren belül az iratanyag hét állagra tagolódik: 1. IV.Á 6/a A polgári törvényszék ügyviteli, peren kívüli eljárásának iratai, (Acta sedriarum civilium) 1725—1850. 2. IV.A 6/b Ügyészi vizsgálatok (Inquisitiones fiscales) 1699—1845. 3. IV.A 6/c Törvénykezési jegyzőkönyvek, (Protocolla sedriarum civilium) 1725—1850. 4. IV.A 6/d Polgári perek, (Processus civiles) 1702—1850. (—1865). 5. IV.A 6/e Nemességvitató perek, (Processus legitimatorius nobilium — Processus nobilitares) 1774—1848. 6. IV.A 6/f Tiszti perek, (Processus magistratuales) 1715—1848. 7. IV.A 6/g A székelyhídi uradalom úriszéki iratai, 1763—1829.1 A változó irattári rendszerű állagokat egységesíteni már csak azért sem lehetett a korábbi években, mert az azonos jellegű iratokat 1790 előtt és 1791 után másként kezelték a levéltárosok, s ez a különbség máig fennmaradt, megváltoztatása ma már célszerűtlen lenne. A Királyi Helytartótanács 1769-ben elrendelte a vármegyei törvényszék iratainak három részre tagolását, amely meg is történt, s az akkor meglevő iratokat fenyítő, büntető és polgári perek csoportjára bontotta. A XVIII. századi rendezői és átcsopor- tosítási munka Viser Lipót, „a magyar helytörténetkutatás úttörője” nevéhez kapcsolódik,1 2 s elsősorban birtokjogi szempontból volt fontos. Annyi bizonyos, hogy ez az 1778—1786 között végzett rendezés tette megközelítően használhatóvá az iratokat. De hátra volt még az 1963—-64-ben történt rendezés, amikor a Hajdú-Bihar megyei Levéltár kialakította az állagok mai rendjét, amelyben a Tiszti perek állaga a IV.A 6/f fondtörzsszámot kapta. A Bihar vármegyei Tiszti perek állaga az 1715-ös évtől tartalmaz iratokat, de latinnyelvű mutatója csak 1791-től készült, mely csupán egy részének biztosította nehézkes kutathatóságát. Ezért vált szükségessé 1970—71-ben olyan darabszintű 1715—1848-ig haladó mutató készítése, amely lehetővé teszi a tematikus feltárást, s a mutató hiányában eddig alig kutatott iratok megismerését, forrásainak publikálhatóságát. Miután e feltáró témakatalógust magam készítettem, s a benne található 1 A helytörténetírás levéltári forrásai I. 1848-ig. Komoróczy György: IV. A. 6. Bihar vm. Törvényszéki iratai 1699—1848 ( —1865). In. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei 3. sz. (Szerk.: Komoróczy György) Debrecen, 1972. 70—80. old. 2 Jakó Zsigmond: Viser Lipót értekezése a megyei levéltárak lajstromozásáról 1785-ból. LK. 1957. évf. 156. és köv. old. Borovszky Samu: Bihar vármegye és Nagyvárad monográfiája. Bp., 1901. 355. old. 93
