A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Tanulmányok - Bollmanné Máthé Györgyi: Debrecen és környékének környezetvédelme
10m,adéli töltés majdnem 2,5 km, de koronaszélessége csak 4m.A tárolót a Cserei-ág és a Kati-ér táplálja. A 90 hektár területű Fancsika I. tároló a Vámospércsi és a Létai utat összekötő' — a tároló nyugati határán húzódó — dűlőúton, illetve a Létai útról közelíthető meg. A Fancsika II. tároló 1976-ban épült a Kati-ér és a Létai út kereszteződésétől északra, a Kati-ér völgyében. A Létai út mellett a 300 m szélességű völgy észak felé fokozatosan keskenyedik. A tó déli határát a Létai út töltése adja, keletről és nyugatról pedig természetes magaspartok közé szorul. A Fancsika I. tárolóval a Kati-ér Fan- csikai-tápcsatorna, a Fancsika III. tárolóval pedig a Kati-ér köti össze. A három tároló — amelyek együttes vízgyűjtőterülete 234 km2 — műszakilag egyetlen tárolóként kezelhető. A Fancsika II. víztükrének felülete 26 hektár, átlagos mélysége 1,2 méter. A Fancsika III. tárolót északon természetes dombok határolják; délen völgygát zárja le. A tároló mélysége 1,20—1,50 m. Területe 13,5 hektár. A Fancsika-tárolók közelében több üdülőközpont épül, ezáltal a fürdőzés, a sportolás, a szórakozás, a kikapcsolódás sokféle lehetőségét kínálják. Ilyen például a már megépült Nagycserei Pihenőerdő Központ. Az egykor mezőgazdasági célú keskeny nyomtávú vasút ma úttörővasút. Csónakázási lehetőségen kívül szabadtéri színpad, vidámpark, tornapálya létesült a területen, a hozzájuk kapcsolódó vendéglátó intézményekkel együtt. A környék tanyáit vették igénybe a gyalogos turisták kulturált elhelyezésére. A debreceni (Új) Füvészkert a Fancsika III. tárolótól délre, a Panoráma út mellett két kis tavat foglal magába. Teljes elkészültekor főleg oktatási és ismeretterjesztési célokat szolgál majd 7,5 km-re Debrecentől. A 100 hektárra tervezett területen sokkal gazdagabb növényvilágot tekinthetnek majd meg a látogatók, mint eddig a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem jóval kisebb növénykertjében. A Vekeri-tó 1975-ben létesült Debrecentől délkeletre a két részből álló Vekeri-tó. A két tavat zsilip választja el egymástól; az I. tó területe 13,34 hektár, mélysége 1,4 m, a II. tó területe 13,08 hektár, mélysége 1,4 m. A tavat a dinamikusan fejlődő Debrecen szomszédságában elsősorban üdülés, horgászás és csónakázás céljából hozták létre. A Hajdú-Bihar megyei horgászok horgászpavilonokat állítottak fel az igen jó halállományú tó partján. Időnként horgász- és modellezőversenyeket is rendeznek. Pontyon kívül főleg növényevő halakat telepítettek a tóba, a vízinövények elburjánzásának megakadályozása végett. A szakemberek állandóan ellenőrzik a vízminőséget, a víz tisztaságát, a halállományt. Mindezt az előzőekben vázolt biológiai, ökológiai szempontok alapján. Munkájuk eredményeként a tó körül ma gazdag és változatos faállományú parkerdő található, pihenőkkel, szalonnasütőhelyekkel felszerelve. A Vekeri-tó csupán 6 km-nyire van Debrecentől, így néhány perc alatt a helyi autó- buszjárattal is könnyen elérhető. A területen turista- és lovagló utakat, valamint szánkópályát is létesítettek. Készül az Alföld állatvilágát természetes környezetben bemutató vadaskert és az állatkertet a városból a jövőben az Erdőspusztára költöztetik. 87
