A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Tanulmányok - Kahler Frigyes: Horog Dávid papírpénzhamisító és társai bűnperei a XIX. század első feléből
értékű hamis pénz forgalmazását tudták rábizonyítani — a 15 hetes előzetes letartóztatással kitöltötte büntetését. Láda István — mert 20 forint erejéig hamis pénzzel „tudva élt” a 21 hetes előzetes fogvatartás után még további 3 hónap büntetést kapott heti 2 nap böjttel súlyosbítva. Oláh Andrást — tagadását elvetve — 15 heti fogságra ítélték, amit előzetes fogvatartásával kitöltöttnek tekintettek. Kiss Ferencné Zilai Mária, aki maga is megkísérelte — bár sikertelenül — hamis pénz készítését, s a prést is rejtegette, fél évi szabadságvesztést kapott — heti két nap böjttel. Özv. Betsei Gedeonná Baranyi Mária, mert az „instrumentumot... idejében is önként elő nem adta”, 1 hó áristommal bűnhődött. Borús Józsefné Oláh Erzsébet és Vekerdi Mária előzetes fogvatartásukkal — pontos ideje nem ismert, de legalább 15 hét — a büntetésüket kitöltötték. Horog Dávid ügye azonban nem zárult le a halálos ítélettel. Egyelőre nem sikerült felderíteni, hogy királyi kegyelem29 mentette-e meg a hóhér kezéből, vagy szökéssel segített-e magán a halálra ítélt, de az bizonyos, hogy 11 évvel később Horog Dávidot, mint szökésben levő hamisítót ismét körözte a hatóság.30 Újabb hamisító műhelye Püspökladányban működött — akkor Szabolcs vármegye területe — ahol „sok” 10 forintos bankót készítettek egy Kálmán nevű bűntárssal, másik bűntársa Borbély József volt. Horog Dávid elfogása után — 1833. december 21-ét megelőzően — fény derült arra is, hogy a megrögzött hamisító Debrecenben a Libakertnek nevezett — akkor kertségi területen — egy gazdasági épületben is üzemeltetett egy bankóprést és ismét kiépítette a maga forgalmazó hálózatát is. „Már Horog Dávid T. Zabólch Vármegyében P.Ladányba elfogatván és önkénti vallomása által kiküldettetvén, abból világos hogy az általa készített hamis bankók elköltögetésében Kováts György és felesége Horváth Mária is részesek, Szilágyi Mária pedig annyiban vétkes, hogy Horog Dávid és ő Liba kerti Pajtájában készítette a formát a’ hamis bankókhoz és így néki is egyett kellett érteni Horoggal”. Horog Dávid — akit egyáltalán nem tartott vissza a hamisítástól az a tény, hogy szerencsésen túlélte a fővesztésre szóló ítéletet — tevékenységét nemcsak folytatta, hanem bővítette is. így a nyíregyházi vásárokon megjelent megbízottja Kovács György beismerte, hogy hat darab 10 forintos „anticipáció Czédulát” forgalmazott és Hajdú- sámsonban „csikós Szabó János a város taxása” is hasonló tevékenységet folytatott. Rajta kívül Horváth György mészáros és neje Horváth Mária, Szabó István csizmadiamester és neje Dómján Kata továbbá a már említett Kováts György neje Horváth Mária is „költögette” Horog készítményeit. A vizsgálat anyaga ezúttal még hiányosabb, mint az 1822-es peré. Talán a bonyolult eljárási szabályoknak köszönhető, hogy az iratoknak az a része, amely Debrecenben keletkezett, részben feltalálható, míg a Nyíregyházán őrzött — Horog Dávid kihallgatását is tartalmazó legfontosabb jegyzőkönyv minden bizonnyal megsemmisült.31 Nem derült ki ezért az sem, hogy a Borús család újból Horog hatására kapcsolódott-e be a hamis pénz forgalmazásába,32 vagy ezúttal más „szállító” készítette a hamis ötforintosokat. 29 A kegyelmezés jogáról ekkor az 1715. évi 48. te: „Gratiarum dispensatione, soli regiae maiestati propria, penes supremam eiusdem authoritatem intaminate semper permanete.” 30 HBL. IV. A. 1018/e/37—619/1833. és 626/1833. 31 SzSzmL. IV. A. 1274, IV. A. 9. 136, IV. 9. ff. 154. 32 Borús Istvánt 1829. szeptember 19-én fogták perbe hamis ötforintosok forgalmazása miatt. HBmL. IV. A. 1018/e/33—539/1929. Az iratokat a Helytartótanács 1830. június 9-én magához kérte. HBmL. IV. A. 1018/e/39—279/1830. 73