A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)

Tanulmányok - Kántor Sándorné: Tudós és nevezetes matematikai tanárok Debrecenben és megyénkben

is kiokoskodtatta a tanulókkal, nem mondta meg előre, hanem rávezette őket. Amit mondott az kristálytiszta, világos, logikus, precíz és érthető volt. Ha jónak látta, akkor tanterven túli anyagot is tanított.

Az alsóbb osztályokban szigorúbb volt és sokat követelt. A felsőbb osztályokban inkább arra fektette a hangsúlyt, hogy tanítványai kitartóan dolgozzanak. A jobb diákokat kínálgatta a feladatokkal. Csak azt mondta, hogy van egy jó feladatom, amit meg kellene nézni, ki vállalkozik rá? Olyan légkört tudott teremteni, hogy a diákok a jelenléte nélkül is dolgoztak. Ügyesen irányított és szervezett, úgy látszott, hogy minden magától megy.

Telkes Sándort érdekelték a matematikaoktatás kérdései, sokat foglalkozott még a tanulókat, ill. a tanárokat érintő közérdekű érdekvédelmi kérdésekkel, több esetben terjesztett elő javaslatokat.

Erőteljesen kifogásolta az 1930-ban bevezetett új tan tervet és az új tankönyveket. „Az új tanterv szerinti könyvek egyike-másika úgy készült, hogy a régi anyagot néhány lappal előbbre nyomtatták. Nagy hiba azt hinni, hogy a tanuló elméjét alkalmazhatjuk a tantervhez, nekünk a tantervet és a tanítás módját kell alkalmaznunk a tanulók képességéhez.”40

Telkes Sándor 8 dolgozatot publikált és többször tűzött ki feladatokat a Középiskolai Matematikai Lapokban.

Barra György (1901—1970)

Barra György az első rendszeres matematika módszertani könyv szerzője. 1932- től a Fazekas, 1937-től a Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának volt a tanára. A felszabadulás után, Simon László államtitkárrá választásával egyidőben, a VKM III. főosztályának vezetője, miniszteri tanácsos lett. A VKM-ből való távozása után az egri Pedagógiai Főiskolán, ill. különböző budapesti középiskolákban tanított. N

Barra György széles körű műveltséggel és olvasottsággal rendelkező, nagyon intelligens tanár volt. Vonzotta az új, mindig tenni akart valamit. Debreceni éveit a munkáltató fizikatanítás kipróbálása, a tesztek bevezetése és a matematika szakmódszertan problémáinak szentelte. Megállapította, hogy „egy jól megszerkesztett teszt pontos és megbízható statisztika, amellyel a tanár a tanulósereget, no meg önmagát is állandó ellenőrzés alatt tarthatja” (1936/37)41

„A mennyiségtan tanítása” c. könyvében kifejtett nézetek is azt tükrözik, hogy Barra György elképzelései megelőzték korát, az akkori iskolai gyakorlatot. Meglepett, hogy mennyire jól ismerte a problémamegoldó gondolkodást.

Szociális kérdések is erősen foglalkoztatták. Kereste az okokat, hogy miért értékelik alá a tanár személyét és a tanári hivatást. Megállapította, hogy az ifjú tanári nemzedék már a rajtnál nagy társadalmi és vagyoni hátránnyal indul a többi pályához képest. Barra György elképzelése volt a felszabadulás után a 7-es osztályzati rendszer bevezetése.

Könyvén kívül még 15 cikke jelent meg.

40 HBmL. VIII. 51/a, 6—7.

41 Debreceni Fazekas Gimn. Ért. 1936/37.

45