A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)

Tanulmányok - Kántor Sándorné: Tudós és nevezetes matematikai tanárok Debrecenben és megyénkben

A Fazekas Reáliskolára, majd a gimnáziumra is jellemző volt a nagyfokú tanerő­vándorlás,11 szemben a Ref. Gimnázium állandó tantestületével.12 így a tanárok lét­számának százalékában kifejezett mutatók nem mutatják eléggé azt, hogy ez az iskola matematikából, fizikából és ábrázoló geometriából országosan is kiváló volt több év­tizeden keresztül. A Zsidó Gimnázium rövid életű iskola volt. Sebők tanár úr diákjai a legnehezebb időkben, a numerus clausus idején, megállták a helyüket mind a magyar, mind a kül­földi egyetemeken (Bécs, Párizs).13 A Kegyesrendi Gimnáziumban is változó volt a tantestület, mert a pap-tanárokat 2—3 évenként hivatalból más-más iskolába helyezték át. Ez az iskola erősen humán beállítottságú volt.14 Nagy eltérést mutat a megye két kisvárosi gimnáziuma. Bár mindkét iskolát na­gyon sújtotta a 19. századi németesítési törekvés, az iskolák fenntartásához szükséges anyagi javak hiánya, a nagyfokú tanerővándorlás, mégis másképpen alakult a mate­matika és fizika szakos tanárok helyzete és publikációs tevékenysége. Ennek elsődle­ges oka az, hogy a tanárok szemléletét és tevékenységét erősen befolyásolta a kis vá­rosokban kialakult társadalmi helyzet és a kulturális viszonyok.15 A kutató munka során mindig az eredeti forrásmunkákra támaszkodtam. Fel­használtam az iskolai évkönyveket, értesítőket, az iskolák levéltári anyagát, tantes­tületi jegyzőkönyveket, a tankerületi főigazgató látogatások jegyzőkönyveit, a kora­beli sajtó anyagát, a különböző tudományos szak- és pedagógiai folyóiratokban meg­kerestem a tanárok publikációit. Ezeket a forrásokat kiegészítettem a volt tanártársak és a híressé vált volt tanítványok személyes közléseivel (Bay Zoltán fizikus, Törő Imre akadémikus, Máday Gábor antropológia professzor, Ladányi Józsa orvosprofesszor Kardos László író, Török Tibor Kossuth-díjas egyetemi tanár, Ignátz Pál Kossuth- díjas elektromérnök, Gonda László történész). A következőkben az iskolánként legkiemelkedőbb tudós és nevezetes tanárok jel­lemzésével fogunk foglalkozni. Az ősi debreceni Kollégium Gimnáziumának tanárai közül Tóth Józsefet, Karai Sándort, Jakucs Istvánt, Vekerdi Bélát, Mester Istvánt és Rapcsák Andrást muta­tom be. Tóth József (1823—1908) Tóth József — nagy idők nagy tanúja — a debreceni főiskola legendás hírű mathesis professzora volt 1852-től 1900-ig. 1846-tól tanított magyart, németet és ma­tematikát, de legjobban a matematikát szerette és így ebből szerzett 1852-ben szak- képesítést a budapesti egyetemen, ahol Petzval Ottó volt a tanára. Nagy tudás, éles látás, önálló felfogás, világos magyarázat, zamatos magyar be­széd és a szaktárgyáért való lelkesedés jellemezte. Szigorú tanár volt, nem szerette a hanyag diákokat. Szellemes, csípős megjegyzéseivel találóan korholta őket. Ezekből a mondásaiból keletkeztek a róla szóló anekdoták is. Sajátos egyénisége, magyaros öltözete, németellenessége sok diákot megragadott, sokan tekintették példaképüknek. Kardos Albertnek is kedvenc tanára volt. Szerinte: 12 Debreceni Ref. Koll. Gimn. Ért. 1853—1947. 13 Debreceni Zsidó Gimn. Ért. 1925—1943, Gonda Moshe Élijáhu: A debreceni zsidók száz éve. Tel Aviv, 1970. 14 Debreceni Kegyesrendi Gimn. Ért. 1900—1943. 15 HBmL VIII. 61/a, VIII. 54/a. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom