A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Műhely - Ujlaky Zoltán: A Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal iratai a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban
többek között a debreceni hivatalt is. A kultúrmérnöki hivatalokat 1945 után is a vízépítési kerületi felügyelők ellenőrizték a Földművelésügyi Minisztérium részéről.24 A vízügyi igazgatás terén a földreform végrehajtása jelentős hatással járt. A nagybirtokrendszer megszüntetésével a ki nem osztott ingatlanokból 1947-től kezdve biztosítani kellett az illetékes vízügyi hivatal vagy vízitársulat kérésére a vízrendező, vízhasznosító, talajvédelmi és talajjavító célokra a megfelelő területet. A szükséges ingatlanokat a Megyei Földhivataltól kellett kérni. Az öntözött területeken az öntözőműveket továbbra is fenn kellett tartani. A víz- használatra jogosultak személyi változásait a kultúrmérnöki hivatal köteles volt a vízügyi hatóságnál bejelenteni. A felosztott birtokokon a régi földbirtokosok helyett a földhözjuttatottak nyerték el a vízhasználati jogot.25 1948-ban a kormány az öntözővíz használati engedélyek kiadását szabályozta. Az engedélyek időtartamát hat évben állapították meg azzal, hogy még újabb hat évre meghosszabbíthatók. Az öntözővíz használata a rendelet szerint az ár- és belvízvédelem érdekének a figyelembevételével gyakorolható azután.26 1948 nyarán a vízügyi közigazgatás szervezete gyökeresen megváltozott. A 6060/ 1948. Korm. sz. rendelet 1948. július 30-án megszüntette a kultúrmérnöki hivatalokat. A kormányrendeletet végrehajtó 207.760/1948. F.M. sz. rendelet alapján ugyanakkor megszervezték az Országos Vízgazdálkodási Hivatalt és területi szerveit, a vízgazdálkodási körzeteket, melyek a vízügyi feladatokat végezték azután. Az állam addigi vízügyi tevékenységén túlmenően állami feladattá vált a tervszerű vízgazdálkodás, valamint az ár- és belvízvédelem.27 A Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal iratanyagát 1952-től 1962-ig több szakaszban vette át jogelődünk, a Debreceni Állami Levéltár a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságtól. A Vízügyi Igazgatóság az iratokat rendezetlen állapotban, nem megfelelő helyeken, pincében tárolta, emiatt a helytörténeti kutatásnak ezen értékes forrásanyagát jelentős veszteség érte, s az iratanyag ezért nagyon hiányos. A fond levéltári középszintű rendezése dr. Komoróczy György igazgató irányításával 1963-ban fejeződött be, s az állagok kialakítása is akkor történt természetesen.28 A Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal iratanyaga 1886—1948-ig 12,24 fm. terjedelemben található a Hajdú-Bihar megyei Levéltár őrizetében. Három állagra tagolódik: a) Ügyviteli iratok, 1886—1948 b) Nyilvántartási segédletek, 1890—1948 c) Számadási iratok, 1908—-1942. Mind mennyiségi, mind tartalmi szempontból az ügyviteli iratok állaga a legjelentősebb, mivel a kultúrmérnöki tevékenység ennek alapján tanulmányozható. A debreceni Kultúrmérnöki Hivatal illetékessége Hajdú, Szabolcs és Szatmár vármegyére, Debrecen és Szatmárnémeti thj. városra terjedt ki eredetileg. Bihar vármegye 1919—1940 és 1944—1948 között tartozott a hivatal területi illetékességéhez, azonban egyes konkrét ügyek előiratainak csatolása révén korábbi évek iratai is megtalál24 Uo. 44 810/1945. F.M. sz., 41 957/1945. VII. 3. F.M. sz., 44 199/1945. VII. 2. F.M. sz., A földművelésügyi szakigazgatás, i. m. 285. old.; Pataky Ernő: A földművelésügyi közigazgatás és az agrárpolitika elemei. (A közigazgatási jog vázlatával) Bp., 1947. 52. old. 25 MK RT 111 111/1947. F.M. sz., 112000/1947. F.M. sz. 26 Uo. 4080/1948. Korm. sz. 27 Uo. 6060/1948. Korm. sz., 207 760/1948. F.M. sz., A földművelésügyi szakigazgatás, i. m. 285— 286. old. A helytörténet-írás levéltári forrásai. III. 1944—1971. (Szerk.: Gazdag István) Db., 1976. 313. old. 28 A helytörténet-írás levéltári forrásai. II. i. m. 346—347. old. 125
