A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Műhely - Béres András: A Bihar vármegyei tiszti perek forrásértéke
Iskola Mint lényeges kérdés az iskolai oktatás, a nevelés kérdéséhez, az iskola és a pedagógusok XVIII—XIX. századi életéhez, szerepéhez nyújt kiegészítő adatokat a vonatkozó iratanyag, amely a Debreceni Nagykollégium partikuláris tevékenységére is utal egyben, de a lakosság és az iskola kapcsolatát is érinti. Jószágtartás A régi Bihar vármegye életében igen fontos szerepet töltött be a jószágtartás. Nem csupán a kárban talált bitang jószág befogása, lólopás szerepel az adatok között, alkalmunk van az urasági és falusi pásztorok életét, kétes kapcsolatait is megismerni, de széjjelverés, számadás is szerepel az adatok között. Kitűnő adalékokat találunk a XVIII. századból az erdei makkbérre, sertésmakkoltatásra, Baj, Kötegyán környékén a rideg sertés tartására vonatkozóan. Értesülünk a pásztorok béréről, viseletéről, állatokkal való kereskedésről, kupeckedésről, az állatlopások sokasága, s az állatelhajtások, a betyárok, lókötők tevékenységére is utal. Találkozunk itt erdélyi purzsás juhászok vándorlásával, akik a Szentjóbi uradalom földjein teleltettek, de megismerjük a földesúri báránydézsmát, és a legelőre vonatkozóan is bőségesen kapunk kiegészítő adatokat. Adataink vannak a vonójószág betanítására, nevelésére, a tehéntartásra, a juhlegeltetésre, érintőlegesen a libatartásra, de megismerhetjük a tilalmas hegyi legeltetést is. Jó adatok egészítik ki eddigi ismereteinket a gulyán tartott marhára vonatkozóan, megismerhetjük a jószágsózás módját is. Legbővebb az állatlopásra, levágásra, s orgazdákhoz juttatott állatokra vonatkozó adat, de a tilalmasban legelő állatok befogásából adódó pereskedés is jelentős helyet foglal el. A pásztorélet (csikós, gulyásbojtárok) sokszínűén jelentkezik, s a pásztorok — parasztok legeltetés és művelt területeken okozott károk miatti gyakori ütközése sok értékes adatot tár fel. A pásztoréletet sokrétűen ismerhetjük meg fogadástól szorulásig, s szinte minden ágára vonatkozóan nyerhetünk adatokat, az állattartás módozatainak megismertetésével együtt. Ez a második nagyméretű téma, melyhez bőséges adat- gyűjtemény áll rendelkezésre. Katonaság A XVIII. század közepétől sok értékes adat áll rendelkezésre a verbuválásra, katonafogásra, erőszakos elvitelre vonatkozóan, de találkozunk katonafogás elől csapatosan bujdosó szegénylegényekkel, szökött katonákkal, bujdosókkal, lovas és gyalogos verbunk-katonákkal való verekedéssel, és katonának adott rabokkal. Szerepel itt katonafogás elől legényeket bújtató nemes emberek perbefogása, de megismerhető a katonaállítás szabályzata, és a sorvetés módja is. Kitűnő adatokat találunk a nagyváradi lovas katona kaszárnya bővítéséről és a katonaistállók, quartély- házak megújításáról, s a katonák téli beszállásolásáról. Megismerjük a katonaszök- tetés módját, a szökevények, bujdosók, haramiák életmódját, a katona- és lóváltság formáját is. E címszó alatt az élet sokrétű összefüggéseibe kapunk betekintést, s tanulmányozása a rendelkezésre álló források alapján több szempontból hasznosítható. Káromkodás Csárdái verekedés, italozás, családi nézeteltérés, atyafiak, szomszédok közötti vita gyakori okozója volt a káromkodásnak. Nem csupán a káromkodás módja, az 102
