A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Tímár Lajos: A debreceni értelmiség a két világháború között
elején Dr. Vásáry István polgármester — báró Vay László főispán, a 40-es évek elején pedig dr. Kölcsey Sándor polgármester és dr. Bessenyei Lajos főispán összeütközései. A főispánok és a vármegye a felső államhatalmat képviselték, míg a polgármesterek és a városi tisztviselők a város cívis hagyományokra épülő önkormányzatát. A cívis-polgári hagyományok őrzésében jelentős szerepe volt a református egyháznak, a református kollégiumnak. A város polgármesterei „az ABC-től a jogászévekig a Református Kollégium növendékei” voltak.38 Baltazár püspök ezekre a hagyományokra hivatkozva írta a 20-as évek elején: „A régi erények, amelyek történelmi tények még a jelen sűrű sötétségét is túl tudja sugározni, Debrecen őspolgársága által vannak képviselve. Vigyázza tehát ez a polgárság! Ébredjen történelmi felelősségének tudatára. Az ősök erényeit élessze fel!”39 Meg kell jegyezni, hogy erre az időszakra a korábbi hagyományok tartalma jelentősen módosult, többek között a cívis kifejezés jelentése is. Erre utal egy korabeli megjegyzés is: „Ha a megyei urak körében kerese ma cívis fogalmának mását, nem a nemes megjelölésben találom, inkább a dzsentriben.”40 A polgármesteri hivatal és a főispánok közötti hatalmi harc a 40-es évek elejére egyértelműen a vármegye győzelmével végződött. Ezt a legszemléletesebben Vitéz dr. Bessenyei Lajos főispánnak dr. Kölcsey Sándor polgármerterhez írt levele tükrözi: „e hó 15-ig felterjesztést kell tennem a kapott rendelkezés szerint a város tisztviselő karában szükségesnek mutatkozó változásokra nézve ... Közlöm tehát most Veled, hogy polgármesteri tisztséged is a tervbe vett változások közé tartozik. Szeretném, ha a kezdeményezés e tekintetben részedről indulna ki és nem felülről kapnál ilyen rendelkezést.”41 A város polgármesterei közül dr'. Vásáry István volt a legkarakteresebb várospolitikus. Vásárynak saját ingatlana, földje, háza nem volt, az apósa Jóna János házában lakott. (Jóna János 230 kát. hold földön gazdálkodott.) 1934-ben a virilista listán 18. helyet foglalta el). Vásáry magatartás- módját a cívis puritanizmus határozta meg. Kínosan ügyel elfogulatlanságának megőrzésére. Jellemző, hogy a Gömbös miniszterelnök által szorgalmazott fegyelmi vizsgálat során (1932—1935) az ellene felhozott 26 vádpont egyikében sem tudták elmarasztalni. Példa nélkül álló eset volt ez akkoriban, az országosan jellemző korrupció és protekconizmus gyakorlata idején. Vásáry a polgármesteri hivatalból való menesztése után egyre jobban felismerte a városi elit dekadenciáját, s ezen túl az ország gazdasági társadalmi rendszerének ellentmondásait: „Ehhez a rendszerhez soha nem tudtam bizalommal lenni... lehet, hogy kommunistának mondanak mindaddig amíg Magyarországon a földműves nép le van taposva, gazdaságilag le van rongyolódva ... nincs létjogosultsága senkinek arra, hogy 24 000 pengőnél több jövedelme legyen.”42 38 DKK 1930. 12. old. 39 Uo. 1923. 18. old. 40 Sz. Kun Béla: Debrecen társadalma (Kézirat) KLTE Ms 51/368. 41 HBmL IV. 901i/b.—59/1944. 42 HBmL IV. 901/b—111/1939 77