A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Tímár Lajos: A debreceni értelmiség a két világháború között

elején Dr. Vásáry István polgármester — báró Vay László főispán, a 40-es évek elején pedig dr. Kölcsey Sándor polgármester és dr. Bessenyei La­jos főispán összeütközései. A főispánok és a vármegye a felső államhatal­mat képviselték, míg a polgármesterek és a városi tisztviselők a város cí­vis hagyományokra épülő önkormányzatát. A cívis-polgári hagyományok őrzésében jelentős szerepe volt a református egyháznak, a református kol­légiumnak. A város polgármesterei „az ABC-től a jogászévekig a Refor­mátus Kollégium növendékei” voltak.38 Baltazár püspök ezekre a hagyományokra hivatkozva írta a 20-as évek elején: „A régi erények, amelyek történelmi tények még a jelen sűrű sö­tétségét is túl tudja sugározni, Debrecen őspolgársága által vannak kép­viselve. Vigyázza tehát ez a polgárság! Ébredjen történelmi felelősségé­nek tudatára. Az ősök erényeit élessze fel!”39 Meg kell jegyezni, hogy er­re az időszakra a korábbi hagyományok tartalma jelentősen módosult, töb­bek között a cívis kifejezés jelentése is. Erre utal egy korabeli megjegyzés is: „Ha a megyei urak körében kerese ma cívis fogalmának mását, nem a nemes megjelölésben találom, inkább a dzsentriben.”40 A polgármesteri hivatal és a főispánok közötti hatalmi harc a 40-es évek elejére egyértel­műen a vármegye győzelmével végződött. Ezt a legszemléletesebben Vitéz dr. Bessenyei Lajos főispánnak dr. Kölcsey Sándor polgármerterhez írt le­vele tükrözi: „e hó 15-ig felterjesztést kell tennem a kapott rendelkezés szerint a város tisztviselő karában szükségesnek mutatkozó változásokra nézve ... Közlöm tehát most Veled, hogy polgármesteri tisztséged is a terv­be vett változások közé tartozik. Szeretném, ha a kezdeményezés e tekin­tetben részedről indulna ki és nem felülről kapnál ilyen rendelkezést.”41 A város polgármesterei közül dr'. Vásáry István volt a legkarakteresebb várospolitikus. Vásárynak saját ingatlana, földje, háza nem volt, az apósa Jóna János házában lakott. (Jóna János 230 kát. hold földön gazdálko­dott.) 1934-ben a virilista listán 18. helyet foglalta el). Vásáry magatartás- módját a cívis puritanizmus határozta meg. Kínosan ügyel elfogulatlansá­gának megőrzésére. Jellemző, hogy a Gömbös miniszterelnök által szorgal­mazott fegyelmi vizsgálat során (1932—1935) az ellene felhozott 26 vád­pont egyikében sem tudták elmarasztalni. Példa nélkül álló eset volt ez akkoriban, az országosan jellemző korrupció és protekconizmus gyakorla­ta idején. Vásáry a polgármesteri hivatalból való menesztése után egyre jobban felismerte a városi elit dekadenciáját, s ezen túl az ország gazda­sági társadalmi rendszerének ellentmondásait: „Ehhez a rendszerhez so­ha nem tudtam bizalommal lenni... lehet, hogy kommunistának monda­nak mindaddig amíg Magyarországon a földműves nép le van taposva, gaz­daságilag le van rongyolódva ... nincs létjogosultsága senkinek arra, hogy 24 000 pengőnél több jövedelme legyen.”42 38 DKK 1930. 12. old. 39 Uo. 1923. 18. old. 40 Sz. Kun Béla: Debrecen társadalma (Kézirat) KLTE Ms 51/368. 41 HBmL IV. 901i/b.—59/1944. 42 HBmL IV. 901/b—111/1939 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom