A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Bakó Endre: A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság történetéhez
A szervezés, vezetőségválasztás után12 az érdemi tevékenység az 1922. november 12-én megtartott közgyűlésen kezdődött. Ekkor két előadás hangzott el. Barabási Kun József Gróf Tisza István és a tudomány, Bélák Sándor A teória és az empíria az orvostudományban címmel tartott felolvasást. A közgyűléseken máskor is szerepeltek felolvasások, de a tudományos munka legfőbb színterei a szakosztályi keretek voltak. A szakosztályok évente általában három-négy felolvasó ülést tartottak, az első osztály rendszerint egy-két témát, a második három-négy témát tűzött napirendé.13 14 A tagság — elsősorban a pártoló tagok számának mobilitása miatt — folyton változott, gyarapodott. 1923-ban az elnök és a főtitkár az jelenti a polgármesteri hivatalnak, hogy a működő tagok száma 45, a pártoló tagoké 170.1/l Az 1928-as jelentés szerint a tagság száma 26115, egy másik jelentés arról ad számot16 ugyancsak 1928-ból, hogy a tiszteletbeli tagok száma 25, az alapítóké 38, rendes tag 125, pártoló 123. Egy 1933-as jegyzőkönyv szerint az egyesület 140 tagot tart nyilván, ebből 43 alapító, 47 rendes, 50 pártoló.17 1943-ban az első osztály tagjainak száma 44 (rendes tag 20, tiszteletbeli tag 19, levelező 5), a második osztályban 46 (rendes tag 29, tiszteletbeli 4, levelező 13), a harmadik osztályban 40 (rendes tag 32, levelező 8).18 Van olyan adat is, amely szerint 1942-ben a tagok száma 150, rendes tag az első osztályban 30, a másodikban 29, a harmadikban 32. Pártoló tag 285, összesen tehát 435.19 20 A pártoló tagok megnyerésére az anyagi támogatás reményében volt szükség. Ezt Tóth Lajos főtitkár nem is rejtette véka alá: „Az a gazdasági depresszió, amely egész gazdasági életünkre ráfeküdt, természetesen tudományos társaságunk anyagi viszonylataiban is éreztette hatását. Tudományos társaságunk anyagi vonatkozásaiban majdnem kizárólag a Tiszántúl társadalmának áldozatkészségén épült. Amíly mértékben ennek a társadalomnak (...) az anyagi helyzete nehezedett, oly mértékben, sőt fokozott mértékben csökkent ennek a társadalomnak az áldozatkészsége is.”24 Emiatt késlekedett több terv megvalósítása, megtört a kiadványok megjelentetésének folyamatossága. Gondot okozott az infláció növekedése is. Kezdetben 38 alapító, 59 örökös pártfogó tagot tartottak nyilván. Feltűnő, 12 A teljes tisztikar a következő volt: elnök Pokoly József, főtitkár Tóth Lajos, az I. osztály elnöke Láng Nándor, titkára Szentpétery Imre, a II. szakosztály elnöke Szontagh Félix, titkára Verzár Frigyes. A választmány tagjai: Bélák Sándor, Benedek László, Csobám Endre városi főlevéltáros, Darkó Jenő, Erdős József nyug. egy. tanár, pénztárnok Gaszner Géza takarékpénztár-igazgató, Iványi Béla, Kölcsey Sándor ügyvéd, Barabási Kun Jószef, Láng Nándor, Linderberger János apostoli kormányzó, címzetes püspök, Márk Endre nyug. polgármester, Milleker Rezső, Oláh Gábor író, Pap Károly, Pápay József, Pokoly József, Szomjas Gusztáv, Szontagh Félix, Teghze Gyula, Tóth Lajos, ellenőr Versényi Tibor bankigazgató, Verzár Frigyes. 13 1930. április 29-ig a két almanach minden felolvasást nyilvántart. 1933. közepéig az I. osztály 65 felolvasást tartott 130 tárggyal, a II. szakosztály 50 ülést, jóval nagyobb tárgyszámmal. Lásd: HBmL. i. h. 14 HBmL. i. h. 4. old. 15 Uo. 5. old. 16 Uo. 8. old. 17 Uo. 45—46. old. 18 Uo. 93. old. 19 Uo. 111—112. old. 20 Alm. I. 4. old. 95
