A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Tímár Lajos: A debreceni értelmiség a két világháború között
utódokra hátrahagyott vagyonra vonatkozó adatgyűjtés, melyet az 1940— 42 között elhunytak hagyatéki anyagaiból állítottunk össze.29 A felső réteg esetében a 300—500 000 pengős vagyon és a 300 000 pengő körüli tiszta hagyaték a tipikus. A 2—3 házingatlan mellett kisebb-na- gyobb földbirtok is része a vagyonnak. A középpolgári életszínvonalon élő réteg hagyatékának értéke 50— 200 000 pengő között váltakozott. Az örökségként hátrahagyott vagyon több generáción keresztül halmozódott fel. Éppen ezért a generációk során a mobilitás iránya a családok létszáma, az anyagi szempontból sikeres vagy sikertelen házasságok, röviden a családok történelme jelentősen befolyásolta a felhalmozódott családi vagyon alakulását. Ebből adódóan az azonos foglalkozású értelmiségiek között is jelentősebb vagyoni különbségek álltak fenn. Pl. a „történelmi múlttal” rendelkező családbó származó Kazinczy Gábor nyugalmazott kúriai bíró 200 000 pengő értékű ingatlant hagyott örököseire, míg a szintén nyugalmazott kúriai bíró, de nem történelmi nevet viselő Harsányi Gusztáv összesen 85 000 pengő értékű ingatlant hagyott hátra. A kispolgári szinten élő értelmiségiek vagyoni helyzetére vonatkozóan Szabó Endre tanító hagyatéki adataiból idézünk; A bútorzat értéke 1000 pengőt tett ki. A leltári felsorolás a ruházat és a személyes használati tárgyaki egjellemzőbbjeit is felsorolja; 4 öltöny ruha, 3 pár cipő, 1 db ezüst óra, 1 téli kabát, 2 átmeneti kabát, 125 pengő értékű könyv és 2 nagyobb és két kisebb méretű festmény. Tisztviselők és szabadfoglalkozású értelmiségiek szerepe a város gazdasági és politikai vezető rétegében A tisztviselő és szabadfoglalkozású értelmiség vezető beosztású és vagyonosabb tagjai egymástól részben elkülönülő, ugyanakkor részben összekapcsolódó csoportját alkotta a városi elitnek. A város és vármegye vezető tisztviselői a politikai elit magvát alkották, ugyanakkor hivatali pozíciók szinte automatikusan gazdasági pozíciók megszerzését is biztosították számukra.30 A város tulajdonában levő többtízezer hektár földterület, a bér házak és üzlethelyiségek bérlőinek kijelölési joga önmagában komoly gazdasági hatalmat teremtett. Jellemző, hogy a városi elit leghevesebb bel- harcai mindig ezek körül a kérdések körül bontakoztak ki.31 Pl. Dr. Vá- sáry István polgármesten megbuktatásakor az egyik egyébként nem bizonyított vád az volt ellene, hogy testvéreit — akik a város földjének jelentős részét bérelték — jogtalan előnyökhöz juttatta.32 Sajátos átmeneti réteget képviselt a részvénytársasági vezérigazgató, ill. vezető tisztviselők rétege. Ezek többnyire saját életpályájuk során járták végig az önálló tőkés vállalkozóból a magántisztviselővé válás nem mindig zavartalan folyamatát. A debreceni bankokat a századforduló utáni két évtizedben jórészt beolvasztották a budapesti nagybankok. Az iparválla29 OL. Z 19. 6. doboz 7. tétel és HBmL. IV. B. 1412. 30 Tóth Gábor: Debrecen a közeledő háború éveiben (1938—1941) D. Sz. 1983. 2. sz. 101— 114. 31 Uo. 32 Lásd Veres Géza i. m. 73
