A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődés Hajdúnánáson a felszabadulás előtt
Külön városi könyvtár nem volt a felszabadulás előtt Hajdúnánáson. A Kaszinó kb. 4000 kötetre fejlesztette állományát, jelentős még az Ipartestület és a gimnázium könyvtára. Természtesen az olvasóköröknek szintén volt kisebb-nagyobb könyvállománya, illetőleg a nánási családok „kis könyvtára” (a biblia, kalendáriumok, Jókai, Petőfi és Arany művei a legnépszerűbbek). Múzeum Hajdúnánáson nem létesült, a Déri és a Hajdúsági Múzeum mellett nem is lett volna célszerű elaprózni a hajdú emlékanyagot. Kovács Miklós és örököse Kovács Irén hagyatékaként egy házat múzeum céljára akartak ugyan berendezni a városban, de a tervek nem valósultak meg. Mozi 1930-ban nyílt meg Hajdúnánáson a Kun—Lévi-féle helyiségben, majd a Bocskai szálloda emeleti részébe költözött át 1938-ban. Igen népszerű szórakozási lehetőséget nyújtott a lakosságnak. tJn. villamos színház kapott működési engedélyt 1908. novemberében a Kölesei utcán (ifj. Mező Sándor és társa), a Hajdúnánás c. újság 1911. augusztus 27-i száma pedig arról tájékoztatott, hogy Síró és Kohn villamos színháza kezdi meg a rendes heti előadásokat. Kultúrház céljára szolgáló építmény nem készült a felszabadulás előtt, noha már 1929-ben három hold területet és 50 000 téglát ajánlott fel a város egy építendő kultúrházhoz. A Levente Egyesület viszont 1938-ban a Balázsdűlőben levő házát kínálta erre a célra Hajdúnánásnak. Tömegeket megmozgató sportélet nem volt a felszabadulás előtt a városban. A helyi újság24 1911-ben arról ír, hogy már van egy sikeres ,,ten- nisz-társaság” Hajdúnánáson és most tornavizsgával egybekötött labdarúgó versenyt szerveznek Spániel Vince főgimnáziumi tornatanár bevonásával. A Tornakor csak 1923-ban alakult meg. Célul tűzték ki a rendszeres testedzést, lehetőleg minden sportág művelését és minél szélesebb körben való terjesztését. Ehhez fedezetet az alapító díjakból, tagsági díjakból, a versenyek és műkedvelő előadások jövedelméből biztosítottak. Az „athle- tikai és a football szakosztály megalakítása kötelező volt, ezen kívül alakíthattak még birkózó, súlyemelő, vívó, tennisz és korcsolya szakosztályt. A Tornakor 1926-ban a villanytelepnél kapott területet. A sport ügyét külön Testnevelési Bizottság is szolgálta. 1934-ben pl. hadipuska lőteret létesítettek, ahol a bizottság jelentése szerint a Polgári Lövész Egyesülettől 1200 tag, a leventéktől 600 és a diákoktól 150 fő gyakorol. Ilyen jellegű fejlesztést a militarista légkörben könnyebb volt elérniük. Befejezésül a művelődés szociális-gazdasági hátterére utaló adatokkal szeretnénk érzékeltetni, hogy a kultúra befogadására, elsajátítására meglehetősen kevés anyagi bázis állt széles néptömegek mögött. Hajdúnánás agrárjellegére, a megrekedt mezővárosi fejlődésre (pontosabban a ki sem épült infrastruktúrára) utaltunk korábban. A kevés mo- bilizációs lehetőséget jelzi az is, hogy „a birtokosok és birtok nélküli agrárproletárok tömbje a város népességében 1900 és 1930 között arányaiban jelentősen nem módosult. Az agrárproletárnak tekinthető cselédek, napszámosok és családtagjaik az összes mezőgazdaságból élő népességnek 24 Uo. 1911. jún. ll. 7. sz. 61
