A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődés Hajdúnánáson a felszabadulás előtt
— Hn.-i Református Nőegylet — Országos Frontharcos Szövetség hn.-i csoportja — Hn.-i Kereskedelmi Gazdasági Egyesület — Hn.-i Hangya Fogy. és Ért. Szöv. — Hn.-i Hadviseltek Egyesülete — Hn.-i Rákosi Viktor Bajtársi Törzs — Hn.-i Vöröskereszt Egylet dr. Pénzes Mihály Magi Lajos Berencsy Géza Magi Mátyás Gaál Imre Igmándy József 1914 Pákozdy András és dr. Khoór Dezsőné A Vöröskereszt Egylet 116 taggal alakult, fő feladata lett a katonákat segítő (ruhával, élelemmel) gyűjtések szervezése, általában emberbaráti tevékenység kifejtése (családok segélyezése, tüzelő gyűjtése, hadiözvegyek, rokkantak és árvák támogatása). Részben hasonló munkát végzett a református egyházon belül működő Nőegylet is az árva, szegény gyermekek megsegítésével (pl. a II. világháború végéig tejet biztosított az iskolásoknak). A két világháború közötti korszakban létrejött diákifjúsági szervezetek közül említhetjük az Önképzőkört, a Bibliakört, a fiú és leány cserkész- csapatokat, az Ifjúsági Segítőegyletet, a Konfirmált Ifjak Egyesületét, a Gróf Tisza István Sportkört. Az ellenforradalmi művelődéspolitikát szolgálta a levente intézmény megalakítása. Általában a hivatalos iskolán kívüli népművelés összességét tekintve haladásellenes volt, addig az olvasókörök, az Ipartestület, a szakcsoportok tevékenysége a művelődés ügyét is jobban szolgálta. A Levente Egyesület nemzetnevelő és nemzetvédelmi szakosztályt, irodalmi és szórakoztató szakosztályt, mezőgazdasági, egészségügyi és légoltalmi, ének és zene, céllövő és sportszakosztályokat állított fel. Az év folyamán minden második vasárnap népművelési előadás volt, azon túl táncmulatság, sportünnepély, tábortűz is színezte a foglalkozásokat. „Az iskolák közvetlenül is befolytak a város művelődési életébe. Különféle alkalmi ismeretterjesztő, népművelési, esetleg művészeti rendezvényekkel, például kiállításokkal is, de rendszeres részvétellel is mint amilyenek voltak például a nyilvános vizsgák, különösen az 1910-es évektől kezdődően a népünnepélynek is beillő tornavizsgák. Rendszeres év végi rendezvények voltak a rajzkiállítások, a kézimunkakiállítások. Hosszú századokon át a tanulókból alakult énekkar, a kántus szolgált a temetéseken, más ünnepélyeken .. ,”17 Az iskolán túli művelődést kívánták szolgálni az ismeretterjesztő előadásokkal. 1897-ben a debreceni m. kir. gazdasági intézet januárban és februárban hetenként háromszor gazdasági szakelőadásokat tartott. 1910-ben Munkásgimnáziumot alakítottak, amely a munkás- és gazda-, földművesifjúság továbbképzését célozta.18 Az igazgató Spániel Vince főgimnáziumi tanár lett. Hetenként kétszer tartottak előadást, beiratkozási díjként egy koronát szedtek. 17 Dankó I.: Munkásművelődés ... i. m. 76. old. 18 Uo. 76. old. 59