A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Pásti Judit: Tagosítás Konyáron a XX. század elején

Fenti területek megegyezése azt látszik igazolni, hogy a herceg illetősé- ségébe tartozó javak a századfordulóra lassanként a lakosság tulajdonába kerültek. A XX. század első évtizedére kialakultak a parasztgazdaságok. A derecskéi uradalom felszámolásával, illetve megvásárlásával a tehetősebb parasztok földjeiket gyarapíthatták, s a vásárlással tovább szaporodott a földek széttagoltsága.16

Nem érdemtelen annak megvizsgálása, hogyan alakult a födbirtok- megoszlás Konyáron a századfordulón, illetve az 1910-ben elkezdődött tagosítás idején. Az összehasonlítást az 1900. és 1910. évi népszámlálási statisztikák adatai alapján végezzük.17

Birtokosok és bérlők Konyáron 1900-ban

100 kát. holdon felül birtokos

3

haszonbérlő:

—

kisbirtokos vagy bérlő:

254

kisbirtokos napszámos

166

részes földműves:

5

összesen :

428

A fenti kimutatás beszédesen mutatja, hogy a

nagybirtok Konyár község

esetében nem játszik alapvető szerepet. A birtokosok fő gerincét a kisbirtokosok vagy bérlők adják. Ez a szám tovább nő, ha ehhez a kategóriához

hozzáadjuk a kisbirtokos napszámosokat is.

Birtokosok és bérlők Konyáron 1910-ben

100 kát. holdon felül birtokos:

2

haszonbérlő:

—

10—100 kát holdas kisbirtokos vagy

bérlő:

125

10 kát. holdon aluli kisbirtokos, bérlő

vagy napszámos:

205

részes földműves:

4

összesen :

336

Bár nem tudunk azonos földbirtok-kategóriákat összehasonlítani, de a táblázatok összevetéséből az alábbiakat próbáljuk regisztrálni. Csökkent a 100 holdon felüli birtokosok száma és változatlanul nem haszonbérlik a nagybirtokokat. A legnagyobb mozgás a kisbirtokos vagy bérlő, kisbirtokos—napszámos kategóriában található. Ha az 1900. évi népszámlálás kisbirtokos vagy bérlőinek kategóriáját azonosítjuk az 1910. évi népszámlálás

16 Molnár Gyula: Konyár településtörténete ás határhasználata (Kézirat). Konyár, 1967. 112. old.

17 A táblázat adataira lásd sorrendben MSK. Űj Sorozat. 2. kötet A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. Második rész. A népesség foglalkozása községenkint Bp. 1904. 566—567. old. és MSK. Űj Sorozat. 48. kötet. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Második rész. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenkint. Bp. 1913. 566—567. old.

44