A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Filep Tibor: Író a forradalomban

talható Jókai a Madarász ügyben, így most a Március Tizenötödike eljárása támadható. Ugyanis a Március Tizenötödike nem kevesebbel vádolja Jókai lapját, hogy ez a hadsereg háta mögötti békekötés híve, hogy a katonák bőrére alkudna. Ezek rendkívül súlyos vádak voltak. Maga Jókai válaszol szerkesztői nyilatkozat formájában a Március Tizenötödike vádaskodásaira.19 Válasza visszautasító, de támadó is.

Végül e kérdést Jókai zárta le:

„Múlt napokban országgyűlésileg is tárgyalt tény volt: miszerint hadseregünkben azon hír terjesztetik, mintha lapjaink nemzetellenes békekötés s Olaszország ellen megadandó hadsereg mellett szóltak volna, s e miatt támadható zavaroktól lehetne félni. Mi nem magunk védelméért, hanem netalán támadható visszavonás megelőzésére megküldők lapjaink minden számát Klapka tábornok úrnak, kérve őt, hogy azokat valakivel, ki épen ráér átnézve, győződjék meg a terjesztett hírek alaptalanságáról.”20

Klapka válasza: „Az átnézetnél e lapnak irányát a hadsereg tulajdon érdeke szellemében szerkesztve és pedig egészen másképp találtam, mint erről ezelőtt mások által értesültem.”21 Klapka levele rávilágít Jókai szerepére: olyan lapot szerkesztett, amelynek szelleme egyezik a hadseregével.

Klapka válaszát tényként kell elfogadni, hiszen köztudott, hogy a magyar fősereg, melynek Klapka tábornoka volt, ekkor Görgey váci mani- fesztumának elvi alapján állt. Természetesen nem volt egységes, de a későbbi polarizáció, amelyet Bayer ezredes említ emlékirataiban, csak április 14-e után indult meg.

(Természetesen más kérdés, hogy ez hasznos volt-e a szabadságharc szempontjából? Azt hiszem, az áprilisi hadjárat napjaiban alapjába véve egészséges fejlődés mutatkozott meg a hadsereg és az országgyűlés kapcsolatában. Az oktalan vádaskodás mindkét részről, mely a tél tragikus hónapjaiban fellelhető, múlóban volt. Kossuth is a táborban tartózkodott, s Görgeyvel való kapcsolata is ekkor volt alighanem a legharmonikusabb.)

Még egy kérdést kell megvizsgálni Jókai szerepével kapcsolatban: az Esti Lapok cikkei milyen irányba befolyásolták az ország közvéleményét néhány fontos kérdésben.

Elég jelentős szerepet kap a vagyonbiztonság, a köznemesi vagyon védelme. „A szégyent, melyet a megfutamodás okoz, még csak elbírnók..., de soha meg nem bocsátható a rablás, pusztítás, lopás és vandalizmus, amit táborozásaikban elkövettek. Hol a nép vagyonos uraktól rabolni lát, ott nem várhatni a néptől, hogy emberibb legyen.”22

Azt hiszem, ebben benne van Jókainak a káosztól való félelme is, amely már 1848 nyári napjaiban is megmutatkozott, de tekinthetjük ezt jobbrato- lódásnak is.

Pozitív viszont állásfoglalása a nemzetiségi kérdésben. (Esti Lapok március 7. szám) Hangsúlyozza, örül, hogy javul a kapcsolat a szlovákokkal, elítéli a románokkal szembeni túlkapásokat. Több ízben hangoztatta a bé- külés szükségességét.

Ugyanakkor negatívumnak tűnik az utókor szemében, hogy élesen támadja, sőt gúnyolja Táncsicsnak azt a javaslatát, hogy a földtelen honvé19 Esti Lapok, 1849. márc. 31.

20 Uo. ápr. 9.

21 Kovács L.: i. m. 102. Did.

22 Esti Lapok, 1849. febr. 22.

34