A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Filep Tibor: Író a forradalomban

talható Jókai a Madarász ügyben, így most a Március Tizenötödike eljá­rása támadható. Ugyanis a Március Tizenötödike nem kevesebbel vádolja Jókai lapját, hogy ez a hadsereg háta mögötti békekötés híve, hogy a ka­tonák bőrére alkudna. Ezek rendkívül súlyos vádak voltak. Maga Jókai vá­laszol szerkesztői nyilatkozat formájában a Március Tizenötödike vádasko­dásaira.19 Válasza visszautasító, de támadó is. Végül e kérdést Jókai zárta le: „Múlt napokban országgyűlésileg is tárgyalt tény volt: miszerint hadse­regünkben azon hír terjesztetik, mintha lapjaink nemzetellenes békekötés s Olaszország ellen megadandó hadsereg mellett szóltak volna, s e miatt támadható zavaroktól lehetne félni. Mi nem magunk védelméért, hanem netalán támadható visszavonás megelőzésére megküldők lapjaink minden számát Klapka tábornok úrnak, kérve őt, hogy azokat valakivel, ki épen ráér átnézve, győződjék meg a terjesztett hírek alaptalanságáról.”20 Klapka válasza: „Az átnézetnél e lapnak irányát a hadsereg tulajdon ér­deke szellemében szerkesztve és pedig egészen másképp találtam, mint er­ről ezelőtt mások által értesültem.”21 Klapka levele rávilágít Jókai szerepé­re: olyan lapot szerkesztett, amelynek szelleme egyezik a hadseregével. Klapka válaszát tényként kell elfogadni, hiszen köztudott, hogy a ma­gyar fősereg, melynek Klapka tábornoka volt, ekkor Görgey váci mani- fesztumának elvi alapján állt. Természetesen nem volt egységes, de a ké­sőbbi polarizáció, amelyet Bayer ezredes említ emlékirataiban, csak április 14-e után indult meg. (Természetesen más kérdés, hogy ez hasznos volt-e a szabadságharc szempontjából? Azt hiszem, az áprilisi hadjárat napjaiban alapjába véve egészséges fejlődés mutatkozott meg a hadsereg és az országgyűlés kap­csolatában. Az oktalan vádaskodás mindkét részről, mely a tél tragikus hó­napjaiban fellelhető, múlóban volt. Kossuth is a táborban tartózkodott, s Görgeyvel való kapcsolata is ekkor volt alighanem a legharmonikusabb.) Még egy kérdést kell megvizsgálni Jókai szerepével kapcsolatban: az Esti Lapok cikkei milyen irányba befolyásolták az ország közvéleményét né­hány fontos kérdésben. Elég jelentős szerepet kap a vagyonbiztonság, a köznemesi vagyon vé­delme. „A szégyent, melyet a megfutamodás okoz, még csak elbírnók..., de soha meg nem bocsátható a rablás, pusztítás, lopás és vandalizmus, amit táborozásaikban elkövettek. Hol a nép vagyonos uraktól rabolni lát, ott nem várhatni a néptől, hogy emberibb legyen.”22 Azt hiszem, ebben benne van Jókainak a káosztól való félelme is, amely már 1848 nyári napjaiban is megmutatkozott, de tekinthetjük ezt jobbrato- lódásnak is. Pozitív viszont állásfoglalása a nemzetiségi kérdésben. (Esti Lapok már­cius 7. szám) Hangsúlyozza, örül, hogy javul a kapcsolat a szlovákokkal, el­ítéli a románokkal szembeni túlkapásokat. Több ízben hangoztatta a bé- külés szükségességét. Ugyanakkor negatívumnak tűnik az utókor szemében, hogy élesen tá­madja, sőt gúnyolja Táncsicsnak azt a javaslatát, hogy a földtelen honvé­19 Esti Lapok, 1849. márc. 31. 20 Uo. ápr. 9. 21 Kovács L.: i. m. 102. Did. 22 Esti Lapok, 1849. febr. 22. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom