A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Kronológia - Gazdag István: Debrecen történeti kronológiája I. rész
polgárai felett bíráskodhatik s az ilyen tárgyú ítéletek ellen a fellebbezési fórum a tárnokmester legyen. Meo. 8. április 24. A város főbírája Fekes Jakab. Meo. 10. június 2. Zsigmond király, Fekes Jakab bíró, Nagy János és Literáti Tamás polgárok kérésére a városnak Szent György napkor (április 24.) és boldogasszony menybemenetele napján (augusztus 15.) tartandó vásár jogot adományoz. Meo. 10. október 19. Zsigmond király Magyarország összes főnemeseinek és nemeseinek megparancsolta, hogy azokat a debreceni polgárokat, akik bizonyos lázadásban való részesség miatt a városból elmenekültek s akiket Bihar vármegye törvényszékén jószágvesztésre ítéltek, de most kegyelmet nyerve a városba vissza akarnak költözni; továbbá azokat a jobbágyokat, akik földesuraikkal szemben mindenféle tartozásaiknak eleget téve Debrecenbe akarnak letelepedni — ebbeli szándékukban akármiféle címen megakadályozni ne merészeljék. Meo. 23. 1407 január 9. Zsigmond király Debrecen városának Antal napkor (január 17.) tartandó vásár tarthatására kiváltságot adományoz. Meo. 12. május 6. Gara Miklós nádor megparancsolja Bihar, Szabolcs megye nemességének, hogy azoknak a jobbágyoknak, akik tartozásukat kifizették, Debrecenbe költözésüket meg ne akadályozzák. Meo. 13. 1408 június 17. A debreceni királyi sókamara első említése. Z. V. 548. 1410 június 7. Zsigmond király Debrecent Baliczky Andrásnak elzálogosította. F. X/5. 79. 1411 február 23. Zsigmond király a debreceni kereskedőknek olyan kiváltságot adományoz, hogy portékáik után az ország bármelyik részében sem tartoznak vámot fizetni. Meo. 14. március 25. Debrecen elnyerte a harmincad mentességet. Csánki I. 597—598. szeptember 24. Lazarevics István rác despotát a város és a debreceni uradalom birtokába beiktatják. Z. VI. 146—148. 191
