A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Forrás - Varga Antal: Balmazújváros kamarai összeírása 1794-ből és 1797-ből
Mindezek összesen: 372 rajnai forint. Sertésekből jövedelem semmi. Méhekböl jövedelem semmi. így a jószágokból jövedelem: 372 rajnai forint. Az alább írt marhákat két gulyás (armentarius) őrzi, akiknek a bére kizárólag tartási díj: 142 rajnai forint. A jószágok számára szénából 100 kétfogú szekérre valót nyomoztunk ki, szekerenként 1 Rft értékmen, együtt 100 Rft. A széna elszállítására egyre-másra: 10 rajnai forint, így a kiadások összege kitesz: 252 rajnai forint Amelyet levonva a bevételből, marad a jövedelem 119 rajnai forint 15 krajcár. A jelenlegi urasági birtokon a következő módon becsültük fel a marhák számát, s azok értékét: Ökör (tauri senes) 16 pár, egyenként 80 Rft. Tehenek: 242 pár, a.) 45 Rft. összesen: Borjak, 2—3 évesek: 62 pár, a) 46 Rft. Együtt Egyéves borjú: 133 pár, a) 27 Rft. Együtt Szopós borjú: 150 pár, a) 17 Rft. Összesen: A felbecsült jószágok értéke együtt: 3. § Ebben a mezővárosban (ezen a részen) van 22 egész jobbágytelek, a jobbágyok birtokában 66 ház, 78 házas zsellér és 22 háznélküli zsellér. 1. A jobbágyok az ide csatolt No. 1. úrbéri szerződés alapján szerződtek el, amely úrbéri szerződés szerint 184 rajnai forint 40 krajcárt tartoznak teljesíteni évente az uradalomnak, úgy hogy 2. Ezekből az alárendelteknek a telkei mérnökileg még nincsenek felmérve és kiosztva, a telkek törvényes mennyisége még nem ismert, mégis a bírák és esküdtek tanúvallomása és a bíróság szemrevételezése alapján egyenként, mint szántó 1200-as négyszögöles holdakon számítva: 38 hold szántó, 18 kaszáló rét (falcastra), amit egy-egy telek után mértek ki. A mezőváros lakóinak a földje sík területen fekszik, és az alárendeltek (subditi) nem haszon nélküli mezőgazdaságot űznek. A föld ezen a területen jó, nem csupán szikes. Különben olyan mértékben termékeny, hogy egy-egy mérő elvetett mag után rozsból 4, tavaszi búzából 3, árpából 4 és zabból 4 mérőt hoz. Egy mérő rozsból 81 1/2 fontot, tavaszi búzából 81, árpából 62 és zabból 40 fontot nyom, amiből jó minőségű gabonát lehet mérni, minthogy a területet I. osztályúnak minősítettük. A továbbiakban ennek a mezővárosnak a lakói leginkább a szarvasmarha tenyésztésből húznak hasznot. Ennek a mezővárosnak (ennek a résznek, Megjegyzés tőlem) a lakosai magyar nemzetiségűek és református vallásúak. Jövedelmeik és károk a sorrendben a következők: Erdők itt nincsenek. A község legelői úrbérileg elegendő mértékben vannak kihasítva, ameny- nyiben azon 216 ló, 899 tehén, ugyanennyi borjú és 40 juh van. Ezen a legelőn az arra érdemes tiszttartónak 6 lovat, 4 tehenet és ugyanannyi fiatal jószágot lehet tartani, a meghalt kasznárnak semmit, a reformátusok 640 Rft. 5445 Rft. 1426 Rft. 1795 Rft. 30 kr. 1275 Rft. 10 581 Rft. 30 kr. 169
