A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Béres András: A Hortobágyi Állami Gazdaság kialakulása és előzményei
Kitágult a tanyaközpontok, mint kultúrközpontok hálózata. Ilyenek találhatók Hortobágy községben, Borsóson, Kónyán, Árkuson, Szásztelken, Ohaton, Nagymajorban, Borzason, Tiszafüred-Kócson. Némelyike falu nagyságú településsé fejlődött, ahol megoldódott a villanyvilágítás, a szállítás autóbuszjáratokkal, van posta, s minden, ami megközelítően kiszolgálja a kényesebb igényeket is. S ha ehhez hozzávesszük az óvodai, iskolai ellátást, az orvosi rendelők rendszeres működését, látni kell, hogy nagyarányú gondoskodás történt az itt letelepedett, ma már állandó lakosságnak számító dolgozók életkörülményeiről. Nagyon sokat fejlődött Hortobágy a vázolt időszakban, tehát 1948—1969. között az eltelt 20 évben, de főleg 1958-tól, az egységes gazdaság létrejöttétől. Átfogó tervek valósulnak meg gazdasági határproblémák nélkül. Az állatállomány aszályos időben is a jobb legelőkön legelhet, nem úgy, mint a kis gazdaságok idején. A legeltetés, szénatermelés, takarmányozás összhangját a takarmánytermesztés javításában lehet meghatározni. Vonatkozik ez az öntözésre és a széna betakarítására is. A megfelelő szakemberekre támaszkodó egyszemélyi vezetés, az önállóság, a gazdaságosabb termelés lehetőségeinek keresése, újabb tájhoz, adottságokhoz illeszkedő megoldások még sok eddig feltáratlan tartalékot rejtenek, s még újabb eredményeket hozhatnak. A hortobágyi gazdálkodást jelen körülmények között sem lehet problémátlannak nevezni, különösen ha azt vesszük figyelembe, hogy századok majdnem statikusnak nevezhető állapotából kell új gazdasági, de eredményes rendet teremteni/'11 Tény, hogy ma már a Hortobágy elképzelhetetlen az önálló gazdasági egység, a Hortobágy községhez tartozó Hortobágyi Állami Gazdaság nélkül. Ez a gazdaság nem csupán az alapokat rakta le, de egy belőle élő, s területén települt nagy vonzású községgel, kisebb központokkal a jövőben nem csupán megélhetési lehetőséget biztosít, hanem fejlődésében az ország népe javát is szolgálja. További fejlődésének, alakulásának megismerése a jövő feladata. Formation (and precedents) of the State Farm of Hortobágy András Béres Under the changing economic conditions following the liberation of Hungary, state farms played a gradually increasing and ever more important role after 1948. The state farm of Hortobágy among them gained significant position with its specific development and manifold transformations. Yet to enable the formation of the precedent of state farms, remarkable changes were required in the Hortobágy too, which belonged to Debrecen. Already before the liberation of the country, the utilization of the Hortobágy and later its more useful exploitation had caused great worries, but these questions were raised again after the liberation. The inhabitants of Nagyiván wished to possess the part of the Hortobágy at Zám near their village through repartition of lands, The occupation and repartition of lands could only be hindered with difficulties, and by resorting to considerations pointing to the future. The rest of the former pastures was occupied by the livestock-collecting station of the Office for Compensation, and the area was free only at the beginning of 1948. At this time the concept was brought up that the town of Debrecen would lease its former pastures, the estates in the Hortobágy, to the state of Hungary until 31st December, 1999, and that the state would utilize it as farms of the socialist type, primarily for the improvement of livestock-breeding. The government of the People’s Republic of Hungary decreed the establishment of national firms on December 31th, 1948. Hence the State Farms of Elep, Borsós, Borzas, Kónya, Máta, 40 Uo. 39. old. V. ö. Béres András: A Hortobágyi Állami Gazdaság iratai 1948— 1960. Levéltári Szemle 1982. 2—3. szám. 285—290. old. 135
