A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Béres András: A Hortobágyi Állami Gazdaság kialakulása és előzményei

Debrecenben már elhangzott, hogy szükség van a Hortobágynak, mint a legnagyobb magyar közlegelőnek belterjes művelés alá vételére és korszerű hasznosítására.21 A hasznosítás illetve korszerűsítés, vagy hosszúlejáratú állami kölcsönnel a város által lesz végrehajtandó, vagy pedig maga a földmívelésügyi kormányzat hosszúlejáratú bérleti szerződés alapján kezdi meg a puszta hasznosítását, amely egyébként is benne szerepel a Kormány hároméves munkatervében. De miután „a debreceni gazdák nincsenek abban a helyzetben, hogy a Hortobágy hasznosításával foglalkozzanak, ez csak az állam segítségével vihető keresztül”. Talajjavítást, öntözést, fásítást kell mielőbb végrehajtani, tanyaközpontokat kell létesíteni és tervszerű legelőgazdálkodást folytatni. Ezekre a feladatokra sem Debrecen város, sem annak közönsége anyagilag felkészülve nincsen, ezért az államnak kell kezébe venni és a 3 éves tervbe beilleszteni.

Az 1948. május 28-án Ménes János h. polgármester vezetésével a Városi Tanácsháza kis tanácstermében tárgyalást tartottak a Hortobágy haszonbérbe adása tárgyában, ahol már konkrét határozat született. „Debrecen város — tekintettel arra, hogy a város tulajdonában volt törzstenyészetek teljesen megsemmisültek, a város gazdaközönsége pedig állománya nagy részét elvesztette s így Hortobágyot megfelelően hasznosítani nem tudja, de viszont tudatában van annak, hogy népies állattenyésztésünk mielőbbi újjáépítése és fejlesztése érdekében a Hortobágy megfelelő és az országos érdekek szolgálatában álló hasznosítása elsőrendű fontosságú országos érdek, elismeri, hogy a jelzett célok mielőbbi megoldása állami jeladat. Miért is — haszonbérbe adja Nagyhortobágy-pusztának a tulajdonát képező mintegy 42 000 holdnyi részét a Magyar Állam képviseletében a Földmívelésügyi Minisztérium állattenyésztési főosztályának abból a célból, hogy a haszonbérlő ott a belterjes, öntözött legelő és rétgazdálkodás bevezetésével az ország lecsökkent állatállományának mennyiségi és minőségi feljavítása érdekében mintaszerű állattenyésztési gazdaságokat állítson fel, s tartson állandóan és mindenkor korszerű üzemben amellett, hogy a debreceni gazdaközönségnek a hortobágyi legeltetésre nézve a sok évtizedes gyakorlat folytán támasztható jogos igényeit elismeri és azért a hor21 Szakácsi János—Szilágyi Imre: A Hortobágy múltja és jövője .. . (Kézirat) Debrecen, 1969. nov. 27. 16. old.

HBmL. Adattára 180—82. HBmL. XXI. 505t b. 1. A Hortobágy jobb hasznosítása. Bérletértekezlet. Ottó Ernő gazd. felügyelő, Öry István Debrecen város főispánja, Szabó Kálmán Debrecen város polgármestere a debreceni gazdák érdekeinek figyelembe vételét kéri, Balogh István Hajdú vármegye főispánja javasolja a legelőtörvény megváltoztatását, Kovács Ferenc a Parasztszövetség ügyv. elnöke szerint az állattenyésztés Hortobágyon áll vagy bukik, Zöld József, a Kisgazda Párt főtitkára, Debrecen városi volt h. polgármestere javasolja, hogy a debreceni gazdaközönség fogadja el az állam ajánlatát, Bakóczi János, Polgáry András, dr. Kerék József gazd. felügyelő a juh-, pulykaitenyésztés intenzívebb kifejlesztését javasolja, Londonnak óriási mennyiségű pulykára van szüksége, javasolja Húsgyár felállítását. A liba is nagy exportot jelent, intenzívebb állattenyésztést, feldolgozó üzemet kell létesíeni. Papolczy József: a Hortobágy puszta 209 000 hold a más városokhoz, községekhez tartozó területekkel (erdő ig.), nagyobb erdősítés nem jöhet létre, csak 1360 kh. a beerdősíthető terület. (Felhasználható akác, tölgy, kanadai nyár.)

127