A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Bényei Miklós: A felszabadult Debrecen sajtója (1944. október-1945. április) II. közlemény
Antal verse), a lélektani elemzés (Kéry László novellája) és az esztétikumon csüngő írói magatartás (Kardos László műfordítása).110 A Magyarok mindjárt az induláskor megszűnt debreceni lap lenni. Mivel a szerkesztőség több tagja is minisztériumi tisztviselő volt, a kormánynyal együtt Budapestre mentek, s a következő számokat már ott adták ki. Juhász Géza viszont maradt, s bár egy ideig még szerkesztőként szerepelt a címlapon, valójában már nem vett részt a folyóirat szellemi irányításában.111 Összegezés Felszabadítás és népi demokratikus forradalom, háborús viszonyok és lendületes újjáépítés, koalíciós együttműködés és élesedő pártharcok —• ezek és az ezekhez hasonló folyamatok, ellentétek keretében, hatása alatt fejlődött, formálódott a tárgyalt időszakban a debreceni sajtó. Bár a szorító körülmények miatt lassan indult, a kormány megalakulása után mozgása felgyorsult, mennyiségileg gazdagodott és tematikailag is egyre sokszínűbbé vált. Szerkezete szinte állandóan változott. Amikor a kormány elköltözése napirendre került, a városban már három koalíciós párt adott ki napilapot, a negyedik egy hetilapot, volt egyházi újság, a kormánynak két hivatalos közlönye is napvilágot látott, s hamarosan megjelent — éppen az utolsó napon — egy irodalmi folyóirat. Csak a teljesség kedvéért ismételjük, hogy Debrecenben született meg a felszabadulás hónapjainak sajátos laptípusa, az ún. tudakozó lap, s pár hétig itt nyomták a Vörös Hadsereg magyar nyelvű újságjait is. A sajtó- és nyomdaviszonyok, a sajtótermékek együtt fejlődtek az új magyar demokráciával. A lapok nemcsak krónikásai, hanem tevékeny formálói — többnyire segítői, ritkábban akadályozói — voltak az eseményeknek, a demokratikus átalakulás folyamatának. A szerkesztők, újságírók felismerték, hogy forradalmi időkben élnek, s tudatosan vállalták — különösen a Néplap, de a többi pártlap munkatársai is — a politikai akcióban való közvetlen részvételt, a kollektív agitátor és propagandista funkcióját. A sajtónak ez a felfokozódott szerepe, a pártok egymás közötti vitája igényesebb, hatékonyabb munkára serkentette őket. A terjedelmi kötöttségek miatt dolgozatunkban csak sejtetni tudtuk, hogy az akkori debreceni sajtó igen magas színvonalat képviselt. Biztosítéka volt ennek az is, hogy — különösen a nemzetgyűlés összehívását követően — sok kiváló publicista jött a városba, s az ideérkező írók közül is többen vállaltak újságírói, szerkesztői feladatokat. Néhány jeles tudós is tollat ragadott. Mellettük a vezető politikusok is fontos megnyilatkozási fórumnak tekintették a lapokat. A korabeli lapok példányai kimagasló értékű kortörténeti dokumentumok, alapvető, elsődleges forrásai az adott periódus történeti kutatásának. Mivel a hivatalos iratok egy része megsemmisült vagy egyáltalán nem is 110 A folyóirat első számát behatóan elemzi Kovács Kálmán: A „Magyarok” című folyóirat történetéből (1965.) = Századok szelleme. Debrecen, 1980. 322—327. old. — Ld. még: Simon Z.: i. m. 5. old.; Kiss T.: i. m. 311. old.; Varga Z.: i. m. 5. sz. 136—137. old.; Juhász Géza: Ady nevével i. m. 1—4. old. 111 Juhász, 1975. 390. old. 118
