A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Bényei Miklós: A felszabadult Debrecen sajtója (1944. október-1945. április) II. közlemény
Az ideiglenes kormány megalakulása, majd berendezkedése megérlelte a politikai és jogi feltételeit annak, hogy a koalícióban részt vevő többi párt is saját lapot indítson Debrecenben. Elsőként a Szociáldemokrata Párt régi, immár 73. évfolyamába lépő napilapja, a Népszava jelent meg, 1945. január 26-án. Előzményei még decemberre nyúlnak vissza. Az SZDP debreceni végrehajtó bizottságának kezdeményezésére a párt december 21-i értekezlete („csonka kongresszusa”), majd másnap az ideiglenes Országos Pártvezetőség elhatározta az újság mielőbbi újraindítását.77 Az előkészületek azonban elhúzódtak: nem találtak rotációs nyomdát, aztán meg Nagy Károly Grafikai Műintézetének — ahol a harmincas évek helyi szociáldemokrata kiadványait nyomták — rendbetételére kellett várni, ami kb. három hétig tartott.78 A kiadóhivatalnak a nyomdában (Piac u. 49.), a szerkesztőségnek az Arany J. u. 3. sz. alatt szereztek helyiséget. A Népszava felelős szerkesztője Gergely István, a lap régebbi munkatársa, felelős kiadója pedig Antalffy József könyvkereskedő, az SZDP helyi szervezetének vezetőségi tagja lett. A szerkesztésben részt vett még Benjámin László és Andreánszky István — mindketten korábban is dolgoztak már a lapnál. Belső munkatárs volt Gedeon Pál, Sipos György, Veres Gábor — mindannyian budapestiek.79 Az újság hasábjain többször találkozhattak az olvasók Erdős Imre, Lakatos György és Radó Pál nevével. Gyakran írtak, nyilatkoztak a lapban a szociáldemokrata pártvezetők, miniszterek is (Szeder Ferenc, Takács Ferenc, Valentiny Ágoston stb.). Az elvi jelentőségű cikkek zömét eleinte Gergely István, később Marosán György országos titkár és Száva István — akik február elején a budapesti pártvezetőség megbízásából érkeztek Debrecenbe — írta. Különösen Marosán szerepe volt meghatározó; ő mint teljhatalmú megbízott az újságot is saját hatáskörébe vonta.80 Az első számon Szakasits Árpád neve szerepelt főszerkesztőként, bár a debreceniek nem tudták, hol tartózkodik. Kettős céljuk volt ezzel. Egyrészt jelezni kívánták a jogi folytonosságot (a német megszállás előtt is Szakasits volt a főszerkesztő), másrészt demonstrálni akarták, hogy a Népszava nem helyi lapként, hanem az SZDP központi orgánumaként indul útjára. Ezt egyébként az alcíme is tükrözte: ,,A Szociáldemokrata Párt napilapja.”81 A tartalmi folytonosságot hangsúlyozta a beköszöntő vezércikk, 77 A debreceniek kezdeményezéséről: Pl Archívuma 283. f. 10/38. és 10/48. őe.; közli: Vál. dók. 89., 90. old. Ld. még: Kovács J.: i. m. 266. old. — Az SZDP értekezletéről és az OPV állásfoglalásáról: Pártgyűlésünk. = Népszava, 1945. jan. 30. 4. old. Strassenreiter Erzsébet: A Szociáldemokrata Párt és az ország demokratikus átalakítása (1944—1945). = Párttörténeti Közlemények, 1983. 1. sz. 108—109. old. (a továbbiakban: Strassenreiter, 1983.); Korom, INK 444. old. 78 Az előkészületekről: Szabadság hajnalán... = Népszava, 1945. jan. 26. 1. old.; (g. i.) Gergely István: Felelősség. = Népszava, 1945. jan. 30. 1. old.; A „Népszava” hőskoráról beszél Bakó Imre ... = Tiszántúli Népszava, 1947. jún. 1. 2. old.; Paál-Radó 301. old.; Pinczési Pál: A mi ünnepünk: Egy éves a „Tiszántúli Népszava”. = Tiszántúli Népszava, 1946. jan. 26. 1. old. (Nagy Károly emlékezése). 79 Népszava, 1945. jan. 26. 1. old.; Meghalt Gergely István. = Népszabadság, 1977. dec. 24. 8. old.; Benjámin L.: i. m. 7. old. A „Népszava” hőskoráról beszél Bakó Imre ... = Tiszántúli Népszava, 1947. jún. 1. 2. old. (Erdős Imre emlékezése); Marosán György: Az úton végig kell menni. Bp. 1972. 22. old. 80 Marosán Gy.: i. m. 23. old. 81 Szakasits Árpád. = Népszava, 1945. jan. 26. 3. old.; Paál-Radó 300—301. old. A pártlapok 111
