A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Bakó Endre: A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság történetéhez

(szakosztályonként legfeljebb 60). Az alapító rendes tagok elsősorban az egyetem nyilvános, rendes, rendkívüli vagy magántanárai voltak. A választott rendes tagok sorában viszont kezdettől fogva ott találjuk néhány nagy név társaságában (mint amilyen Angyal Dávid, Györffy István, Gragger Róbert stb.) a debreceni egytemen kívüli tudósokat szinte hiánytalanul: Oláh Gábor, Zsigmond Ferenc, Zoltai Lajos, Ady Lajos, Csűrös Ferenc, Ecsedi István, Hoffer András, Nagy Jenő stb. A sárospataki (Har- sányi István, Gulyás József), a nyíregyházi (Vietórisz József, Kiss Lajos), a berettyóújfalui (Nagy Géza) tudományosság képviselői sem hiányoznak a körből. Ha az előadók és a kiadványok címlistáit tanulmányozzuk, a színkép ennél is sokkalta gazdagabb, elsősorban a Honismertető Bizottság jóvoltából. A rétközi földműveléstől a hajdúszoboszlói földgázig, a szerencsi geológiai viszonyoktól Rudabányácska bányászatáig, Tokajtól Szarvasig, Gönctől Hódmezővásárhelyig hálózták be a választott témák a képzeletbeli Tiszántúl-térképet. A társaság vezetői a regionális témákat megkülönböztetett elismerésben részesítették. Bodnár János főtitkár például az 1934. április 29-i közgyűlésen jelentésében méltatta az előadásokat. „Különösen ki kell emelnünk — mondotta — azokat az előadásokat, amelyek városunk múltjának egyes fejezeteit tárták az érdeklődő közönség elé, és így erőteljes kapcsolatot létesítettek a társaság és Debrecen művelt társadalma között. E kapcsolatok ápolása továbbra is elsőrendű kötelesség.”36 A társaság elmélyítette összeköttetéseit a környező megyékkel, különösen Szabolcs megyével, amit mutat az is, hogy a húszas években a szabolcsi községek egész sora ajánlott fel évi búzaadományt a társaság javára. 1927. február 15-én a társaság 15 tagú küldöttsége járt Nyíregyházán abból az alkalomból, hogy „a Kállay Miklós, Vietórisz József és Mikecz Ödön nagyszerű irányítása alatt álló Bessenyei-kör a Tisza István Tudományos Társaság égisze alatt megalakítandónak vélte tudományos osztályát.”37 1929. május 10-én ismét Nyíregyházán rendezett vándorgyűlést a társaság, a Bessenyei-kör meghívására. Az Almanachban kifejezésre juttatják, hogy a társaság a Tisza-melléki hazarész minden városával és kulturális tényezőjével igyekszik kapcsolatot létesíteni.38 El is jutott Berettyóújfaluba,39 később Budapesten is tartott vándorgyűlést a Tisza István Társaskör meghívására, amelyen a megnyitót maga Bethlen István tartotta40 Ugyanabban a beszámolóban olvasható, hogy a társaság a Kulturális Egyesületek Szövetségének felkérésére a Csokonai Körrel és az Ady Társasággal egyetértésben, felvette a kapcsolatot a kassai Kazinczy Társasággal, s a felvidékieket rövidesen vendégül látta Debrecenben a város kultúrközönsége.

A tudományos mjmka, az előadások, a kiadványok szervezése a szakosztályok feladata volt. Mint ismeretes, eredetileg két szakosztály alakult. 1923. október 6-án a választmányi ülés — a közgyűlés határozata alapján — megalkotta a Honismertető (Alföldkutató) Tudományos Bizottságot. Az első szakosztály elnöke Láng Nándor, titkára Szentpétery Imre, majd rövidesen Darkó Jenő lett. Láng Nándor Budapestre távozása, illetve nyu36 Debreceni Szemle 1934. 5. (79) sz. (A továbbiakban: D. Sz.)

37 D. Sz. 1927. 2. (2) sz. 132. old.

38 Alm. И. 18. old.

39 D. Sz. 1937. 1—2. (106—107) sz.

40 D. Sz. 1938. II. (127) sz. 260—261. old.

99