A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Közlemények - Béres András: Irodalmi emlékek a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban (II. rész)
Népe” címmel kizárólag szépirodalmi jellegű, havonta egyszer megjelenő lapot indít, Berettyóújfalui terjesztési központtal, Berettyóújfalu, 1936. május 4. Szabó Pál eredeti kézzel írott beadványa, kívül kérése Szabó Pál (Biharugra) író és szerkesztőnek, melyben annak igazolását kéri, hogy a Kelet Népe miniszterelnökségi engedéllyel bír, már megjelent és megjelenik Berettyóújfaluban. Berettyóújfalu, 1937. január 20. E gyűjteményben található Szabó Pál bejelentése, mely szerint a Kelet Népe szerkesztőségét Budapestre helyezi át, s a lapot Tatay Sándor fogja jegyezni, Biharugra, 1937. február 2., az alispán dr. Nadányi János véghatározata, amelyben Szabó Pál bejelentését nem veszi tudomásul, Szabó Pál újabb bejelentése a „Kelet Népe” című időszaki lap Budapesten való megjelenéséről, Budapest, 1937. június 8. Az itt röviden ismertetett, de korábban már részletesen is bemutatott levéltári dokumentumok, mint autográf levelek egyes részleteket jól világítanak meg Szabó Pál hivatalos lépéseiből, amelyeket 1936—1937-ben tett a hatóságok irányában, hogy sikerüljön egy a népből eredt és a népiség szellemét éltető irodalmi sajtóorgánumot megmenteni és éltetni.64 Minden vita ellenére e dokumentumok sok, eddig homályos eseményt tisztáznak, amelyekről eddig csak írói körök szájhagyományából volt ismeretünk, bár ízes történetek, és sajnáljuk, hogy e levelek szétoszlatnak néhány szép legendát.65 Ugyanakkor csak megerősíteni tudom, hogy Szabó Pál hatalmas és töretlen szervezőerejét is mutatják e levéltárban őrzött eredeti levelek, melyeknek ismerete nélkülözhetetlen az író élete, a számára oly fontos lap, a munkássága, de a magyar irodalom szempontjából. Korábbi, filológiai szempontból pontosítható írásom célja elsősorban az volt, hogy egy fontos, hiányt betöltő szerepet vállaljon, s ezt a feladatát teljesítette, mivel eddig ismeretlen adatokat hozott felszínre. A további kutatás feladata az, hogy országosan feltárja a még hiányzó részleteket, s ezzel megérdemelten teljesebb képet fessen az íróról, mert nagyon is megérdemli. Vegyes adatok: Feltétlenül szükséges még megemlékezni a Hajdú-Bihar megyei Levéltár szórványainak is tekinthető, de valamelyest irodalmi ihletésű, értékű, részben még feldolgozatlan anyagáról. Ilyenek; a Bihar megyei Tiszti Perek 1760. évi anyagában a rabok versei,66 amelyekből egy zárt világ életéből kapunk pillanat- felvételt. A Faust legenda hatását és nyomait fedezhetjük fel a Vármegyei Törvényszéknek a Székelyhídi Uradalom anyagában az 1763—1829 közötti évekből származó úriszéki iratai között, egy Vértesről keltezett percsomóban.67 Érdemes figyelembe venni a Vármegyei egyesületi szabályokat is, amelyek között a Vármegyei Tisztviselők Irodalmi és Művészeti Egyesületének anyagát,68 64 Béres András: Szabó Pál és a „Kelet Népe”. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve VI. (Szerk.: Gazdag István) Db., 1979. 139—148. old. 65 Bakó Endre: Szabó Pál és a Kelet Népe. Alföld. 1981/9. 93—94. old. 66 HBmL. IV. A. 6/f. No. VI. 159. 1760. 58—65. és 68—80. old. In. A helytörténetírás levéltári forrásai, i. m. 75. old. 67 HBmL. IV. A. 6/g. 1., A helytörténetírás levéltári forrásai, i. m. 75. old. 68 HBmL. IV. B. 412. 7. 1932. január 16. 209
