A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Közlemények - Bársony István: Paraszti (mezővárosi) kézművesség Bihar megyében a XVIII. sz. végén
PARASZTI (MEZŐVÁROSI) KÉZMŰVESSÉG BIHAR MEGYÉBEN a XVIII. SZÁZAD KÖZEPÉN Bársony István I. Bihar megye XVIII. századi adóösszeírásait kutatva, különösen a század közepétől egyre több olyan bejegyzést olvashatunk, amelyek a falvakban, mezővárosokban élő kézművesekről, iparosokról, bányászokról, salétromfőzőkről tudósítanak. Előfordulásuk gyakorisága, a mesterségek megoszlása, a jövedelmezőség kérdései, az iparosok gazdasági helyzete mind-mind olyan kérdéseket vetettek fel, amelyekre két okból is célszerűnek látszott válaszokat keresni! A történeti irodalomban ismertek azok a nézetek, amelyek a XVIII., de még a XIX. század elején is rendkívül elmarasztalóan szólnak a magyarországi ipari tevékenység különböző formáiról,1 a falvak, mezővárosok szintjéig hatoló elemzés pedig igen ritkának, esetlegesnek nevezhető.1 2 Más vonatkozásban szabad legyen csak a legutóbbi néhány évben megjelent megyei településmonográfiák iparral, kézművességgel foglalkozó részleteit idézni! Kismarja történetének feldolgozója a XVIII. században meghatározónak tartja a csizmadiák számát, megemlíti az ekkor többségükben még cigány kovácsokat, 1760 és 1850 között ott élt két lakatost, s állásfoglalása szerint is a „kézműves kisiparosok csupán színezték, de lényegesen nem befolyásolták a falu társadalmát”.3 4 5 Derecske kézműiparának fejlődését az 1728-as és az 1828-as összeírás adatainak összevetésével rajzolta meg Szendrey István, közölve egyúttal 1735., 1743., 1746. és 1750. évi iparos foglalkozásokat és számokat is, amelyek három és tizenkettő között ingadoztak/* Nem tud számottevő kézműves rétegről Berettyóújfaluban Dankó Imre sem!1* Jelen tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy döntően a megyei adóösszeírásokra támaszkodva vázoljuk Bihar megye kézművességének főbb jellemzőit, s kíséreljünk meg képet alkotni annak méreteiről, összetételéről, területi 1 Schwartner Márton, Magda Pál nézeteit ismertetve ugyanígy foglal állást Thirring Gusztáv: Magyarország népessége II. József korában. Bp., 1938. c. művének 72. és következő oldalain. 2 Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon 1686— 1848. Bp., 1976. c. kötete számos Bihar megyei településsel kapcsolatos esetet említ, de minden esetben XIX. századit! 3 Varga Gyula: Egy falu az országban (Kismarja életrajza a felszabadulásig.) Db., 1978. 120—122. old. 4 Szendrey István—Nyakas Miklós: Derecske története. Db., 1980. 186. old. 5 Berettyóújfalu története. Szerkesztette: Varga Gyula. Beretyóújfalu, 1981. Dankó Imre: Berettyóújfalu kézművessége, árucsereviszonyai c. fejezet. 325/6. old. 159
