A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Újlaky Zoltán: Debrecen kisiparossága 1944-1945-ben
szére sok előny lenne. A szakosztály tagjai mindannyian elfogadták ezt a javaslatot. Ezzel teljesítménybérezésre tértek át a cukrászok. Egy négytagú bizottságot is választottak, hogy tárgyaljon a segédekkel és a segédek szakszervezetében képviselje az iparosok ügyét.32 Amikor a tanoncszerződésekről kiadott rendeletet ismertették az 1945. július 11-i szakosztályi ülésen, az egyik mester javasolta, hogy a szerződésekbe foglalják bele azt, hogy a tanuló köteles a műhely tisztántartásáról és rendben- tartásáról gondoskodni. Ezután egyhangúlag elfogadták a tanoncok heti 50, 60, 80 P-ős fizetését.33 Az előző javaslat elfogadásáról nincs említés. Ugyanezen az ülésen felvetődött, hogy az ipar anyagellátása nagyon korlátozott, ezért a tanulók nagyon sok fontos anyaggal nem tudtak megismerkedni. A szakosztály a tanulók továbbképzésére esti tanfolyamokat akart létesíteni és ott a tanoncokat elméletileg előkészítik arra az időre, amikor majd ők is megismerkedhetnek a hiányzó nyersanyagokkal.34 Az 1945. július 28-i szakosztályi ülésen a segédek és kiszolgálók fizetésemelés iránti kívánságukat terjesztették a munkaadók elé. Hivatkoztak a drágaságra és 100%-os fizetésemelést kértek. A szakosztály alelnöke a segédek előtt adatokkal igazolta, hogy az összes dolgozó között a cukrászipari segédeket és kiszolgálókat fizették a legjobban. A demokratikus érzésre hallgatva mégis 40— 50%-os fizetésemelést felajánlottak a munkaadók. Ezt a segédek és kiszolgálók elfogadták.35 Az év végén az ipartestület megkapta az új tanonctörvény tervezetét. Minden szakosztálynak megküldték a terv főbb pontjait javaslattétel végett. A javaslatok alapján a vezetőség megállapította, hogy általában az akkor érvényben levő törvények fenntartása célszerű, s ebben az értelemben kívánta az elnökség a javaslatra az észrevételeit megtenni. Az elöljáróság 1945. november 29-i ülésén elfogadta ezt a javaslatot.36 Ez az állásfoglalás bizonyos fokú maradiságot tükrözött, hiszen az év elejétől kezdve napirenden volt az új tanonctörvény elkészítése. A MADISZ 1945 áprilisában közzétette az ifjúmunkásság követeléseit, melyet a helyi kommunista sajtó örömmel üdvözölt.37 * A kisiparosságnak a termelés újrakezdéséhez nagy szüksége volt különféle nyersanyagokra, tüzelőanyagra. Még 1944 decemberében a Hatvan u. 25. sz. ház udvarán nagyobb mennyiségű vasanyagot talált a polgárőrség. A polgármester lefoglalta a raktárkészletet és megbízta az I. fokú iparhatóságot, hogy a vasat a helyi kisiparosok között ossza szét. Nem sokkal ezután a Sesztina és a Tóth vaskereskedő cég kérte, hogy a rúdvasakat 50—50%-os arányban utalják ki részükre. Az iparhatóság teljesítette a kérést 1945. január 20-án.:is A kisipar tehát csak kereskedelmi közvetítéssel jutott a nyersanyaghoz. A kovácsok a Lusztbaum-féle anyagot szerették volna megmenteni. Ebből azonban már sokat elvittek.39 A nagyarányú anyaghiány az iparosok kereseti lehetőségét erősen csökkentette, amint az egyik kisiparos panaszolta.40 Az ipartestület vezetősége is bekapcsolódott az anyagbeszerzésbe. Nagy Sándor alelnök ismertette az elöljáróság 32. Uo. 1945. május 28. 2. sz. 33 Uo. 1945. július 11. 1. sz. 34 Uo. 1945. július 11. 2. sz. 35 Uo. 1945. július 28. 4. sz. 36 HBmL. IX. 205,/a. 23. 1945. november 29. 2. sz. 37 Néplap, 1945. április 29. 38 HBmL. XXI. 505/a. 2124/1945. sz. 39 HBmL. IX. 205/a. 23. 1945. január 26. 40 Uo. 1945, április 9. 92