A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Újlaky Zoltán: Debrecen kisiparossága 1944-1945-ben
újjáépítése érdekében a minimálisra csökkenteni, mert úgy érzi, hogy ma minden társadalmi rétegnek közösek az érdekei”.4 1945. január 9-én a Néplapban felhívás jelent meg, mely a demokratikus iparosságot január 10-re gyűlésre hívta. Az 1945. január Ю-én megtartott iparosgyűlésen a város „demokratikus iparossága” nagy számmal vett részt. A felszólalók között Antalffy József az OTI-nál a múltban tapasztalt visszásságokat bírálta és az ipartestület vezetőségével szemben bizalmatlanságát fejezte ki. Dr. Harsányi Imre iparkamarai titkár szintén hangsúlyozta, hogy sürgős reformok szükségesek az iparosság kérdéseivel kapcsolatban. Több hozzászólás után a gyűlés az ipartestület vezetőségével szemben bizalmatlanságát fejezte ki. Az iparostársadalom szociális célkitűzéseinek megvalósítása érdekében feltétlenül szükséges a szakosztályok újjáalakítása, továbbá az ipartestület elnökségének és közgyűlésének a demokratikus szellemnek megfelelő újjászervezése.5 A gyűlés után az iparhatóság is sürgette a tisztújítások. lebonyolítását. Az ipartestület elöljárósága erről az 1945. január 26-i ülésén tárgyalt. Szendrey al- elnök megállapította, hogy amikor a polgármester felszólítására a testület vezetését átvette, első dolga volt, hogy az elöljárósági tagok közül azokat, akik kényszerből lemondtak 1944-ben, tisztségükbe visszahelyezte. Tudta, hogy többen ellenük voltak, de leszögezte, hogy azok, amikor a testület vagyonának a megmentéséről volt szó, sehol sem voltak. Javasolta, hogy az elöljáróság a tisztújítás mielőbbi megkezdését határozza el. Az elöljáróság a javaslatot elfogadta.6 Szendrey alelnök felszólalásával az iparosgyűlés határozatára válaszolt tehát, arra utalva, hogy a volt nyilas érzelmű vezetőség által lemondatott elöljárósági tagok visszahelyezésével már nem azonos az új vezetőség a korábbival. Szendrey is szociálremokrata volt, s őt is lemondatták 1944-ben.7 1945 márciusában a szakosztályok új elnököket és al elnök őket választottak, akik egyúttal az elöljáróság rendes és póttagjai lettek. Ugyancsak márciusban Szendrey alelnök pártközi értekezletet hívott össze az ipartestületi elnök és az alelnökök jelölésére. A pártközi értekezleten nem egyeztek meg a jelöltek személyéről. Ezen eseményekről az ipartestületi elöljáróság 1945. március 29—30-i ülésén tárgyaltak. Itt Szendrey alelnök bejelentette, hogy 36 aláírással jelölés érkezett be, amely elnöknek Gacsárdy Mihály férfiszabó mestert ajánlotta. E javaslatot a Kommunista és Szociáldemokrata Pártban levő iparosok közös határozata alapján nyújtották be. A vita során Gacsárdy Mihály közölte, hogy a szocialista kisiparosok értekezletén már gondoskodtak az elnök jelöléséről. Kötelességük volt előre tárgyalni a tisztségek jelöléséről és azt ők március 18-án már elhatározták. Kifogásolta, hogy az alelnök későn hívta össze a pártközi értekezletet. A szocialista pártok úgy gondolták, hogy mivel az ipartestületi tagok túlnyomó része az ő táborukban foglalt helyet, joguk van az elnökségre. Az egyik felszólaló rámutatott arra is, hogy a beadott jelölést nemcsak a szocialista pártok tagjai írták alá, hanem más párttagok is. Az ipartestület elnöki tanácsa Szendrey Sándor alelnök elnökké választását javasolta, mert eddigi működése alapján őt tartotta a legmegfelelőbbnek. Több felszólaló Csócsits Lajos jelölését javasolta. Felvetődött az is, hogy az elnöУ 4 Néplap, 1944. december 30. 5 Néplap, 1945. január 9., január 12. Dobos György: A debreceni iparoktatás története a XIX—XX. században. Db., 1980. 132. old. 6 HBmL. IX. 205/a. 23. 1945. január 26. 4. sz. 7 Uo. 1945. április 2. 2. sz. melléklete. 86
