A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Bényei Miklós: A felszabadult Debrecen sajtója (1944. október-1945. április)
magasabb fokon a II. Ukrán Front Politikai Osztályának feladata volt.2 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása után a sajtóirányítás központi szerve az 1944. december 23-án létrehozott miniszterelnökségi sajtóosztály lett. Hatáskörébe került a lapengedélyek kiadása is.3 Ezt a gyakorlatot legalizálta a február 22-én kelt (és március 1-én hatályba lépett) kormányrendelet.4 Megmaradt a szovjet katonai hatóságok felügyeleti joga is, amelyet a városparancsnokság sajtófőnöke, majd 1945. február 3-tól a Szövetséges Ellenőrző Bizottság egyik szovjet tanácsosa gyakorolt. Nekik kellett bemutatni megjelenés előtt a lapok kefelevonatát is.5 A cenzúrát az előbb említett rendelet a polgári hatóságokra bízta, előírva, hogy „a hadviselés vagy az állam más fontos érdekét” sértő közlemények kinyomatását tagadják meg.6 A fokozott ellenőrzés teljesen érthető volt, hiszen ekkor még folyt a háború, az ország egy része még a Szálasi-féle nyilas kormány hatalma alatt állt. Az előzetes vizsgálat egyébként eléggé formális lehetett, mert a visszaemlékezések egyetlen olyan esetet sem említenek, amikor újraszedettek volna egy számot vagy egy oldalt. Debrecenben a felszabadulás évében 22 nyomdaüzem volt, zömében kicsiny, két-három személyes műhelyek, ám akadt néhány nagyobb vállalat is. Többségük a háború végén komoly károkat szenvedett, a papírkészletek nagyobbik hányada is megsemmisült.7 A szovjet csapatok a jelentősebb nyomdákat és a meglevő papírt lefoglalták, ezekkel a városparancsnokság rendelkezett.8 A zárlatot majd a kormányapparátus megszervezése után oldották fel, mégpedig folyamatosan, s így kerültek az üzemek a miniszterelnökségi sajtóosztály irányítása alá. A nyomdák helyreállítása is az új év elejétől gyorsult fel. Működésüket azonban gátolta, hogy az áram- és gázszolgáltatás sokáig akadozott. Kellő mennyiségű festékhez és más anyagokhoz sem mindig tudtak hozzájutni. A legnagyobb gondot a papírhiány okozta. A szovjet városparancsnokság és a kormány szigorúan őrködött a készletek felett. Az előbbi hetente utalta ki a szükséges mennyiséget; a sajtóosztályhoz pedig olykor naponta kellett jelentést tenni a felhasználásról.9 A kormány rendeletben is szabályozta a papírral való gazdálkodást; ez március 13-tól volt érvényben.10 11 Más városokból, így a felszabadult Budapestről is próbálták pótolni a hiáíiyt.11 Mindennek eredményeként sikerült biztosítani a debreceni lapok folyamatos megjelenését, de csak a pél2 Korom Mihály: Népi demokráciánk születése. Népi bizottságok és nemzeti összefogás Kelet-Magyarországon 1944 őszén. Db., 1981. 29., 34. old. (A továbbiakban: Korom, 1981.); Vas Zoltán: Viszontagságos életem. Bp., 1980. 695., 712. old. 3 Az osztály első vezetőjének, Nemes József őrnagynak a naplóját idézi Paál Jób— Radó Antal: A debreceni feltámadás. Db., 1947. 195. old. (A továbbiakban: Paál— Radó.) 4 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 390/1945. M. E. sz. rendelete a sajtórendészeti intézkedések újabb szabályozása tárgyában. = Magyar Közlöny, 1945. márc. 13. 2. old. 5 Paál—Radó: 196. old.; Pálfi József: „Debreczen. Keletmagyarországi Napló” története ... KLTE Könyvtár Kézirattára Ms 11/1. 3—4. old. 6 Magyar Közlöny, 1945. márc. 13. 2. old. 7 Hogyan indult a nyomdaipar működése Debrecen felszabadulása után? = Nyomdász, 1983. 6. sz. 2. old. 8 Paál—Radó: 196. old. 9 Pálfi J.: i. m. 28. old.; Tariska István: Egy harcos napilap. A Néplap emlékének. = H.-b. Napló, 1974. nov. 17. 9. old. (A továbbiakban: Tariska, 1974.) 10 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 340/1945. M. E. számú rendelete a nyomdaiparban felhasználható papír bejelentéséről és zárolásáról. = Magyar Közlöny, 1945. márc. 13. 1—2. old. 11 Ménes János: Sorsforduló (1944—1945). = Korok, emberek. Db., 1976. 238—239. old. 60
