A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Baranyi Béla: A gazdaság helyreállításának első lépései Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében 1944-1945-ben
A GAZDASÁG HELYREÁLLÍTÁSÁNAK ELSŐ LÉPÉSEI DEBRECENBEN ÉS HAJDÜ-BIHAR MEGYÉBEN 1944—45-BEN Baranyi Béla A háborús pusztítás következményei Amikor a győzelmesen előrenyomuló Vörös Hadsereg alakulatai 1944. október 19-én kiűzték a Tiszántúl központjából az utolsó német és magyar fasiszta egységeket, további jelentős véráldozatok árán pedig november 1-ig befejezték a megye teljes felszabadítását, a megvert fasiszta haderő a vesztett háború súlyos örökségét hagyta hátra. A háborútól meggyötört, az új szabad életet éppen csak ízlelgető lakosság hatalmas pusztítás szemtanúja volt. Óriási méretű, szinte felbecsülhetetlen károk érték a megye gazdaságát, mindenekelőtt iparát és mezőgazdaságát, nem is szólva az ugyancsak súlyos emberáldozatokról, amelyet — ha csak átmenetileg is — fokoztak a fasiszta háborús propaganda és megfélemlítés következtében tömegesen elmenekülő, a népellenes elemeket nem számítva, többségükben vétlen és tisztességes emberek (pedagógusok, egyéb értelmiségiek, tisztviselők, vasutasok, tűzoltók stb.). Az 1944. évi nyári és őszi légitámadások, majd a Debrecenért folyó hosszú harcok szinte teljesen megbénították az életet. A háborús események, a termelő berendezések, gépek és nyersanyagok jelentős részének a visszavonuló fasiszta csapatok által történt elhurcolása, valamint szándékos iparbénítása következtében a meglevő üzemek és gépi berendezések, az épületek, az út-, vasút- és villa- mosvezeték-hálózat nagyrészt használhatatlan állapotba kerültek. A felszabadító Vörös Hadsereg üszkös romokat, romba dőlt házakat, felégetett és szétrombolt üzemeket, kifosztott üzleteket, üzemképtelen villamosokat, feldúlt hivatalokat, elhagyott, élettelen várost, háborútól megrémült embereket talált. Az utcákat törmelék-, üveg- és repeszdarabok borították. A város 11 678 lakóépületéből elpusztult vagy súlyosan megrongálódott 5850 (50,1%), károsodás ért 2317 (19,8%) épületet. A lakóépületek mintegy 70%-át viselte meg, illetve pusztította el a háború. Elpusztult vagy súlyosan megrongálódott az ipari vagy mezőgazda- sági célokat szolgáló épületek 59,2%-a, illetve 13,9%-a, az üzleti helyiségek 51,5%-a, a raktárépületek 100%-a, a kultúrát és közoktatást szolgáló épületek 59,7%-a, illetve 62,4%-a. Debrecenben összesen 9896, a megyében pedig 22 797 lakó- és egyéb épület szenvedett kisebb-nagyobb rombolást. Becslések szerint az összépületeket ért károk az 1938. évi forgalmi érték 32%-át tették ki. Az infrastruktúra egyéb területein hasonlóan súlyos volt a helyzet. Megrongálódott vagy megsemmisült a vízvezeték-hálózat 60%-a, a gáz- és villanyhálózat 40%-a, illetve 60%-a, a csatornahálózat 29 utcában rongálódott meg. A felszabadulás után mintegy 7800 m2 kocsiútburkolat, 2400 m2 járdaburkolat várt helyreállításra. Megbénult a város közlekedése is. Különösen súlyos károk érték a vasútállomást, amelynek a bombázások után épen maradt vágányait, kocsipark5
