A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Tanulmányok - Gazdag István: Fejezetek Hajdú megye felszabadulás utáni történetéből (1944. november-1945. november)

Hajdú megyében a meghatározó gazdasági ágazat a mezőgazdaság volt. A soron levő munkákat az egy hónapig tartó harci cselekmények megszakították, a betakarítás meglehetősen elhúzódott, az őszi előkészítő munkák kis részét sikerült elvégezni. A községek jelentése szerint kb. 7000 kh. földről nem sikerült a terményt betakarítani (búza, tengeri, cukorrépa, napraforgó), feltehetően ennél lényegesen nagyobb terület várt betakarításra. Kevés kalászost — kb. 15 000 kh.-t — sikerült a harcok szünetében, a harcok után elvetni — ezek is jól teleltek. A vetés zöme — közel 340 000 kh. — azonban tavaszra várt, jól lehet a vetéshez az eszközök kis részben álltak rendelkezésre:

Igaerő: ló — 4363, tehén 13 568, ökör 3536, bivaj 320.

Traktor: 77 üzemképes traktor (üzemanyag-hiánnyal is számolni kellett).

Termelési eszközök: eke, borona, kéziszerszámok terén súlyos hiányok voltak.28 Vetőmag: jóformán sehol sem volt elegendő.29 Az elhagyott birtokok élére az alispán utasítására és a szovjet parancsnokok sürgetésére a községek gondnokokat állítottak.30

A Földmívelésügyi Miniszter 1945. január 23-án kelt 30 300 sz. rendeletével életrehívta a helyi erők összefogása céljából a községi termelési bizottságokat. Az alispán a rendeletet a következő megjegyzéssel adta tovább a községeknek „A termelő bizottságok munkájukat haladéktalanul kezdjék meg és ne várjanak se központi, se vármegyei és járási gazdasági felügyelők közreműködésére és irányítására”.31

A bizottságok termelési tervet készítettek, rendelkezéseik kötelező erővel bírtak. Persze a mindennapi életben ezt a hatáskört nem volt könnyű érvényesíteni. Hajdúsámsonban a pártok szabták meg az órabért — „A munkást internálással fenyegetik, ha 15 P-ős órabérnél kevesebb bérért dolgozik .. ,”32 Ez a magatartás akadályozta, nehezítette a munkát. A termelési bizottságok létrehozásával az FM a mezőgazdasági termelés teljes decentralizálását valósította meg, mivel semmi kilátása nem volt központi irányítás megvalósítására. A termelési bizottságok biztos pontjai lettek a mezőgazdasági munkák irányításának — elsősorban az operatív intézkedések területén.

1945. július 31-re 307 808 kh.-t sikerült bevetni — ez az összszántóterület 90,9%-a volt. A munkafegyelem a gazdasági felügyelők jelentése szerint teljesen leromlott. Kézierőben, mezőgazdasági cselédekben hiány lépett fel. A megállapított 60 pengős munkabérért nem hajlandó senki sem munkát vállalni.33 1945 augusztusában a FM irányelveket adott ki az 1945—46. gazdasági év termelési tervének előkészítésére. Alapelvként leszögezték, hogy a terv összeállításánál az elérhetőséget és megvalósíthatóságot kell szem előtt tartani. Törekedni kell arra, hogy az őszi kenyérgabona vetésterülete lényegesen emelkedjen, a tavaszi vetésterveknél különös figyelmet kell fordítani az ipari növényekre. A fenti szem-; pontok alapján készült el Hajdú megye 1945—46. évi termelési terve.34

28 HBmL. XXL 104/b. 1. 23/1945. január 4., XXI. 104/b. 2. 1945. március 10., XXIV. 218. 1. 24/1945. A megye kéziszerszám igénye: ásó 2703, lapát 2423, kapa 3383, gereblye 841, villa 2657, kaszal829, sarló 210, fejsze 1040, eke 1525, ekevas 3159, borona 1706, lókapa 822''vétőgép 323, kézi daráló 64. XXIV. 218. 3. 509/1945.

29 HBmL. XXIV. 218 1. 42/1945. március 30.

30 HBmL. XXI. 104/1. 4, 5, 7.

31 HBmL. XXIV. 218. 1. 25/1945.

32 HBmL. XXIV. 218. 1. 200/1945.

33 HBmL. XXIV. 218. 1. 229/1945.

34 HBmL. XXIV. 218. 3. 607/1945. 53