A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Gazdag István: Fejezetek Hajdú megye felszabadulás utáni történetéből (1944. november-1945. november)
— politikai nyomozóosztályt: Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, Hajdúszoboszlón, Balmazújvároson, Hajdúhadházon és Kábán — bejelentő hivatalt: Hajdúböszörményben és Kabáá. összességében a megyében szervezett demokratikus rendőrség létszáma meghaladta a korábbi biztonsági erők létszámát. A kommunisták különös figyelmet fordítottak arra, hogy a rendőrségen belül biztos pozíciókkal rendelkezzenek. Elsősorban a parancsnoki, de a legénységi állományban is az MKP meghatározó szerepet játszott. A következő helységekben a rendőrség vezetője az MKP-ból került ki: Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Balmazújváros, Hajdúszovát, Hajdú- hadház, Hajdúsámson, Téglás, Kaba és Nádudvar. Több városban-községben a helyettes volt kommunista: Hajdúszoboszló, Hajdúdorog. Természetesen volt bizonyos fluktuáció, de a pártok a megszerzett pozíciókat féltve őrizték. A megyei rendőrség helye 1945 tavaszán az államapparátuson belül igen bizonytalan volt, utasíthatta a belügyminisztérium, a katonai parancsnokság, a nemzeti bizottság, a képviselőtestületek és a debreceni rendőrség is. Volt arra is példa (Hajdúdorog), hogy a rendőri szervek elzárkóztak a helyi, a megyei közigazgatási vezetéstől, teljesen önhatalmúlag intézték ügyeiket. A rendőrök fizetése is rendezetlen és helységenként eltérő volt, függött a városok-községek adóbevételétől is. Rendőrkapitány fizetése Hajdúböszörményben 405 P, Hajdúnánáson 506 P, Hajdúdo- rogon 280 P, Hajdúhadházon 250 P. Rendőr fizetése Hajdúböszörményben 153 P, Balmazújvároson 100 P, Hajdúsámsonban 250 P, Vámospércsen 300 P, Tetétlenen 200 P. A városok és községek a 13/1945. M. E. sz. rendelet alapján az illetékes katonai parancsnokságoknál eljárva a felfegyverzést csak részben tudták megoldani. Józsán és Tiszacsegén egyáltalán nem volt fegyver, a többi városban-községben igen egyenetlenül, de rendelkezésre állt bizonyos fegyver és lőszer; Hajdúböszörményben 26 lőfegyver és 11 pisztoly, Hajdúszoboszlón kilenc fegyver, Balmazújvároson, Egyeken, Hajdúsámsonban, Mikepércsen elegendő fegyver é. lőszer volt. Tégláson nyolc fegyver, Vámospércsen 11, Kábán 10 fegyver, Nádudvaron 12, Püspökladányban 20 fegyver, Tetétlen és Földes el volt látva fegyverrel. Az alispáni jelentés a fegyveres testületek munkáját — a sok probléma ellenére — kielégítőnek minősítette. A józsai és püspökladányi rendőrök fegyverhiány, illetve a nagymérvű közmunkák miatt nem tudták feladatukat megfelelően végezni. A belügyminiszter 1945. április 8-án elrendelte a Hajdú megyei rendőr-főkapitányság felállítását.26 „A vármegyei főkapitányságnak debreceni székhellyel való megszervezésére dr. Szilágyi József városi főkapitányt, Benkő Károly rendőrtanácsost és dr. Kárpáti László rendőrkapitányt küldtem ki... a vármegyei fő- kapitányság és a debreceni városi főkapitányság együttes vezetésével végérvényesen dr. Szilágyi József urat jelöltem ki.” A megyei rendőrség határozott szervezésére, fegyelmének biztosítására rendkívül nagy szükség volt. Az egyeki nemzeti bizottság a helyi rendőrség problémáinak megoldására sajátos megoldást választott (megtehette), az erőtlen parancsnok fölé helyi főparancsnokot rendelt. Földesen a helyi rendőri szervezetet — az állomány magatartása miatt — feloszlatták és új pályázatot hirdettek meg.27 * * * 26 HBmL. XXI. 101/b. 2. 227/1945. 1945. április 8. 27 HBmL. XVII. 6. c. Egyek 1945. április 19., XVII. 6. c. Földes 1945. április 23. 52
