A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Gazdag István: Fejezetek Hajdú megye felszabadulás utáni történetéből (1944. november-1945. november)
Az állatállományt ért kár %-ban kifejezve Országos Hajdú megye Ló 56 78 Szarvasmarha 44 62 Sertés 79 67 Juh 80 87 A mezőgazdasági munkálatok végzése szempontjából a ló- és a szarvasmarha-állomány nagyarányú csökkenése az ig'ázás lehetőségét veszélyeztette. A helyzetet nehezítette, hogy a törzsállomány jelentős része is elpusztult.10 11 Épületek: A bombatámadások során megsérült 5866 ház — a lakásoknak kb. 2%-a. Ezenbelül lényeges különbségek is voltak. Kábán 40%, Hajdúböszörményben 30%, Hajdúhadházon 15%, Tiszacsegén 10%, Püspökladányban 6%. Az épületkárok helyreállításához szükséges anyagok (tégla, cserép, mész, cement, üveg, szeg, épületfa) nem álltak rendelkezésre.11 Ipari létesítmények: A németek felrobbantották a hajdúböszörményi Köt- szövő Rt egyártelepét. A kisiparosok 50%-a munkagépben, szerszámban és anyagkészletben jelentett be károsodást.12 * * * A megye területén kibontakozó gazdasági-társadalmi folyamatok szervezője a közigazgatási apparátus volt — nem kizárólagosan, hiszen a politikai pártok, a népi bizottságok valamennyi számukra fontos kérdésben állástfoglaltak és azt igyekeztek megvalósítani, ha kellett a képviselőtestülettel ellentétben is. Az alispán — összhangban a kormány elgondolásával — törekedett a hiányos köz- igazgatási apparátust szakemberekkel feltölteni. 1945. január 2-án Herpay Gábor elrendelte, hogy Hajdúszoboszlón az elmenekült — de már visszatért tisztviselőket ideiglenesen állítsák munkába. A helyi nemzeti bizottság az igazolás előtt az alispáni utasítást nem engedte realizálni. A hajdúszováti nemzeti bizottság a radikális-baloldali erők kérdését fogalmazta meg: miként történik a régi elöljáróság és tisztviselői kar megfelelő emberekkel való felváltása? Ügy tűnik, hogy a központi szervek és a helyi politikai erők ellentétes véleményen voltak az apparátus építését illetően.13 Arra is volt példa, hogy az igazoló bizottság döntését sem fogadták el. Az alispán 1945 szeptemberében javasolta Kövér Elemér visszatért jegyző visszafogadását a központi járáshoz. A törvényhatósági közgyűlés saját kebeléből küldött ki öttagú bizottságot Kövér Elemér ügyének újra 10 HBmL. XXIV. 218. 1. 13/1945. 11 HBmL. XXXI. 104/b. 1. 193/1945. 1945. március 9. A lakáshiány megoldására lakáshivatal szervezését kezdeményezték. 12 HBmL. IX. 209. 3. 1944, Hajdúhadház 192 kisiparosából 104 jelentett háborús károsodást 202.297 pengő értékben. 13 HBmL. XXI. 104/b. 1. 1/1945. 1945. január 2. A hajdúszováti nemzeti bizottság alakuló ülésén az elnök kijelentette „... a jövőben az egyes pártokból alakított nemzeti bizottság lesz hivatva a volt képviselőtestület munkakörét ellátni”. A köz- igazgatás kérdésében a hangsúly a régi elöljáróság leváltásán volt. HBmL. XVII. 6. c. Hajdúszovát, 1944. december 27. 48
